Anakron

ANAKRON

AHOL LAKOM VELED

- kísérleti regény -

2002

Első füzet
URSUS JESUS
–––––––––––––

„Kedvesem is mondta:

Minden összejött –

talán el se hittük,

hogy lejössz.”

Láthatatlan, lefűrészelt létrafokokon mászom. Föl-föl, gyorsan elérem az első igaziakat. Három méter: ki ugorna ilyen magasra? Harminchárom – ki ilyen magasról?

Dudorásznék valamit, valami régit (sok yo-val, tele yo-val), ami megerősítene, megacélozna; nincs már a régi yo... de mondom bizony: nincs már - olyan régen nincs már, hogy az égadtaegyvilágon semmi nem jut eszembe.

Yo! Mennyit mondogattuk... Mikor szipuztunk, volt, hogy mást nem is tudtunk kinyögni. Szipu? Mi a faszom?! Miért használom én ezt a tetves szót? Méghogy szipu!

Az éjjeli rohadt tévében ez a Pyogenesis-pofa a saját arcomra emlékeztet. Mintha nekem is lenne ilyen vastag karikafülbevaló az egyik fülemben, vastag ajak, ki van festve a szemem, meg nem is – hogy képzeled, köcsög –, hajam hátrakenve, homlokomon fiatalos, mértani redők, búgó hang, szépfiú vagyok – csábítanék, ha jelentene ez a szó valamit ennek a rohadt generációnak.

Lehet, hogy kapcsolat van Ville Valo, a szipus panel-rapperek és egy elmebeteg kirúzsozott buzi hájfej között?

For you my dying bride – de nem, nem haldokolsz, bár halódol, nem érted van ez a hóbelevanc – KIVÉLETESEN NEM – és: nahát, te nem is az én menyasszonyom vagy! Nem enyém – bassza meg. Pedig talán vissza is mennék.

Semmirekellő Apokrif irományok ezek itt, azaz valaki másnak kéne megírni őket. Talán pont nekik.

De nem, nem, nem tudnak ők semmit rólam, csak valami mumifikálódott bonanzások vagy princesek ők...

Eh, badarság. Az örökhöz csak hosszú hajú férfi kell, táncoló nő és csengő bongó húrok... ja persze, furulya, majd elfelejtettem.

Idéznék a Pauline Holseel-ből, de fájdalmasan régen visszavittem a könyvtárba, legyen elég: minden fut össze bennem.

Apropó, hogy kerültek az éjjeli rohadt tévébe az említett örök-kellékek?

Az éjjeli rohadt tévében a majmok spanyol zenekarnevet választanak maguknak, a húgom – aki immár felnőttként alszik – teknőceire fáj a foguk és azt ordibálják, hogy szúrd ki a nap szemét, put your hands up in the air - ami ugyebár a fényevő Wahorn gondolata és amit nem is oly rég egy idióta harmincöt éves dídzsé vagy mi adaptált és hülye kosarasokat traktált vele.

Szóra sem érdemes ez persze, szócséplés.

Ezek nem szavak, tudatáram protonok és neutronok. Tud-a-táram, vagy mégse? Utánanéznék, de nincs időm nem-Virginia Woolf-okat olvasgatni.

Nagy Bandi nekimegy a dogmáknak, lecsapol egy tavat Itáliában és apácafatty-koponyákat találnak. A szemüveges malac mosolyogva évődik vele, én + meg akarom mutatni neki Black Metal novellámat és az új művészetnek akarok létjogosultságot szerezni.

Mondanom sem kell, Shadowrun-regényemet is zenehallgatással kezdtem 14 évesen, mondanom sem kell, szerelmesregény lesz belőle, ha újra 14 éves leszek.

Ahogy ezt a mostani regényt nézegetem, lapozgatom, lehet, hogy az utóbbbi fél mondatot nem kellett volna leírnom. Nem akarom befejezni azt a pár oldalnyi szöveget, ami Szentpéterföldén hever egy 5,25 colos floppy discen nagybátyám, egy szarvas és az izzógyár közös csinálmánya alatt, ami egy örök emlék, legalábbis Alhazred lámpása, ha nem több.

Az éjjeli rohadt tévében minden tudományok középhaladó ismerője, műsorvezető asztalkörüli Arthurja, mint 40-42 éves férfiideál és társai arról beszélgetnek, hogy felmásztam egy lakótelepi kéményre és nincs mese, rövid órák kérdése és levetem magam onnan.

Na persze nem ilyen burkoltan, ezért senki figyelmét fel nem hívják rám: a végén még jajgatnom kell, hogy észrevegyenek.

Pedig ha jönne valaki pár percen belül elveszteném ezt a fene bizonyosságot, hogy pár héten belül bátyám jön értem.

Én mondom, rokon az éjjeli rohadt tévé és az élet.

Most is; izzadok az éji kánikulában, várom, hogy száradjon lucskosra izzadt paplanom, párnám és végre nyugodni, nyugodni térjek.

Mit is, mit is?... Persze, rendszerváltás. Nem is: rendszerváltozás, (mi a szarért ez?) biztos mert nem megváltották, (még szép) hanem csak úgy változott. Na ja, és mi lesz a panelokkal? Mi e kedves monstrumokkal, kiknek szája embert okád?

Mifélét? kérdem én, kérded te. Olyat bizton nem, ki elvesztette paneli ártatlanságát és a falu tetemének rugdosásába kezdett, mígnem hülye amerikai mintára készült burzsujtömbök, kertes barbie-házak, az ostoba klipek ostoba házai bukkantak elő a semmiből, és rendezett sorokban rágcsálni kezdték a jóízlést. Emilyent bizton nem, emezt messzire köpi, legalábbis a tetves merikába ahol megcsinálhatják a kis magyarnegyedüket, messzire, és haragban válnak el. Emezek irigyek az ablakokból lógó hányadék emberekre, kiknek van merszük megfeszülni, van merszük ostoba hülyeségekkel derékba törni szépen ívelő logaritmikus alkotói pályájukat és cselekedni, mélybehajlón tenni, ugrani, placcsanni.

Érvek panel mellett és ellen. Átkozott angol topic-ok, debate-ek amerikai vendégbölcsészmókamesterek. Csak azért, mert utálom a káposztát, 10 pontot adtak. Kanadai rendőrfelvarróm is lett, és olyan kurva jó sütit tudott csinálni az a Janet, vagy ki, hogy több mellékmondat talán nem is kell. Gyűlültem az idióta elitbe tartozni. Ang.spec., english club – mi a szar?! Kisvárosi, kisiskolás, de elit. Homályos emlékeim vannak az elit szóval való megismerkedésemről, Bea, a nagynéném ott volt.

Érvek mellette a jó, telekádnyi melegvíz és a jó, telekádnyi melegvíz. Tudok én még, ezer fontosat, emezekről lészen szó alább.

Szó esik kelet-német panelokról, nem-panel panelokról, fejlesztésről, emberhányásról.

Nagyon ritkán jut eszembe, hogy a konyhaablakon levő rácsok (2 v. 3 db.) tulajdonképpen megakadályozzák ez utóbbit.

Hol másutt, ha nem a betonplaccon kötöttem volna ki, ha nincs az a néhány vasrúd. Most jut eszembe, hogy már nincs is meg. Megyek, megbizonyosodom. Nincs, valóban nincs, de ne kérdezd, mióta.

A redőnnyel létrehoztam azt az éji zajt, amit éveken keresztül a panel szárogatókötél-rángató Quasimodo-szellemének hittem. Hagyjuk a panel-hangokat, túlságosan túlságos téma erre a késői órára.

Elmesélem inkább, hogyan szorultam be azok közé a mesés-varázslatos, fehér rácsok közé ‘92 nyarán a Képes világatlasszal és a háromnegyed öt körüli napfelkeltével.

Mintha mindenki megfeledkezett volna arról, hogy ‘94ben is volt vébé. Vébé, tévé: mozaikszók, vándorszók, műveltségszók. Én, aki rühellem a focit, idézem Gálvölgyi Jánost, tudom, hogy volt, és volt Petit és rájövök, hogy anno-máliában vergődöm. Mintha hosszú hajam lett volna, az pedig... ‘98. Nocsak. Ez a dátum csakis végpont lehet itt, kedves olvasótársam.

Szóval leestem.

Az a hülye pszichiáternő mondta: lemegy, menjek majd én is.

Én persze nem akartam, de mire visszajött azzal az idióta, harmincéves kisvárosi arcával, barna combjait nyalogató sortjával, edzőcipőjével, adidas-pólójával, teljesen elment a kedvem az egész herce-hurcától. Azt akartam üvölteni: „Éljen a panel!”, de a combcsontom keresztülszúrta a torkom. Hát ilyen talpraesett tud lenni halál kománk.

Ja, Ili se ment semmire hülye irodalomelméleti könyvek olvasgatásával, mit áradozok én itt, ki egy büdös szót nem értek az egészből.

Rádiótelefonon játszani mennyivel személytelenebb, mint egy... na igen: kvarcjátékon! Narancssárga és fehér volt, még talán a gombokra is emlékszem, meg a lövöldözésre, de hogy mekkora volt úgy cakumpak, nem tudom, de ennél a tetü telefonnál biztos nagyobb. Voltak lyukasórák - biztos nem így mondtuk -, amikor ki-ki a saját szarán rekordokat döntött, kinyírta a végzőket, kipörgette az egészet, ésatöbbi.

Kedves amerikai gyerekeket is hívtunk a zsúrra (puszta önfeláldozásból persze), nekik viszont csak playstation-jük volt, amit nem tudtak ki-be hurcolászni, így távol maradtak, ennek ellenére - jó burzsuj szokás szerint - visszahívtak minket (mi persze azt hittük, viccelnek), aztán évekkel később nézhettük a hülye McDonald’s bohóc idióta piroscsíkos zokniját, meg a sok vándornyelvi szófordulatot a falakon, meg a jólfésült lengi gyerekeket jobbra, balra, tükörbe’: hehe haha hoho hihi.

Még a tetris az teljesen korrekt cucc, jó nagy, buta, mint a kés, nem lehet kis lemezkéket pakolni bele, amitől okosabb lesz - egyfajta visszafejlődés, rövid életű gyönyörűség.

Ó, igen, nemzetvezető testvérünk bozontos ebe, a C-64-es és a C-16-os (ha minden igaz)! Előbbiben lindzsák küzdenek nindzsák ellen findzsákért (nem, nem fingzsákért - ezt a kis félreértést már rég kiküszöbölte a csodálatos tört.i ny.tud.), utóbbin programozás folyik, ember készül körökből.

Joystick és boomstick (hol van még a Lipstick! joyce-stick pláne) nindzsagyerkőcök az élet harcosai a szemüket meresztik.

A legintellektuálisabb játék, amivel valaha dolgom volt. A címe a maga lényegretörőségében Nindzsa (vagy valami ilyesmi), a kép, a hang, a nyikorgó gép: a haladó, törtető élet. Körül-belül így látja annak a klipnek és zenének a készítője, amit a viván szoktam látni az éjjeli rohadt tévében, mely ilyenkor megszabadul hangzatos czímétől és múltidéző dobozra cseréli amazt.

Megint átrendeztem a szobámat.

Végtelen sok dolog, legalábbis a világmindenség megfordult már e négyfal-teleportban. Anyu is mondta, ha mi egyszer innen elköltöznénk, napokig (évekig - kiegészítés tőlem) pakolhatnánk a cuccot. Hiába, a szerelem olaj, ami beleissza magát a csontokba, avagy gyülemlő limlom, por létünk hű társa, mi beleissza magát a panelba.

Megint csillagos ég alatt alszom, bár ez most éppen nem volt kifejezett vágyam, pusztán így alakult. Kérdezhetnéd, hogy van az, hogy így firkálgatok, mikor alszom. Én meg ugye beszélhetnék a finnugor alapnyelvi eredetű jövőidő- kifejezésről, de nem kapok levegőt...

lélegezz, léleg ez... le helj, szívd be...

zombik hülye zombik az éjben mért alszanak a csillagos égen voltak itten kiscsávók zombinézőbe merthát azon gondolkodtam csakis zombitnézni jöhettek ők expeditív fénycsóvák fénycsávók porosan giliszta lábujjaik a divatjamúlt játszócipő Tiszacipőben homok társaságában nem is egy homokozóból legalább háromból piszkos lábkörmeik alatt betűk két o két a h k és cs de nem sorolom föl Scrabble-öztek hihetetlen kreativitásukat hihetőbb hihetetlenségbe csalogatandó ahogy a költő mondja: játszom, mert játszni jó.

Tudom ám mért jöttek halljuk a bátyámmal ahogy papírdobozokban száguldoznak le a meredek szirtfalon halljuk ahogy bombát gyártanak üvegcserepekkel játszanak (na-na-nana-nananna, na-na-nanajejejje). Yoyoyo.

Ezek fognak fröccsözni, sörözni, füvezni? Fű-fű! Borzasztó és borzasztó érdekes. Emlékeznek egy NOKIA-reklámra négy éves korukból, arra, hogy apjuk veri az anyjukat. De jó lenne velem szívni, visítanánk, te figyelj, még ezt az izét is könnyebben írnám.

Próbáltam kinyögni, hogy hé, basszátok meg, rólatok írok, de a részeges anekdoták kitisztították fejem. Tiszta, és sokmindenre nem emlékszem, amire pedig kéne.

Immáron csaposként és segítőtársként vagy csak úgy civilben verik halálra a másik részeg embert, hol vannak már a hong-kongi akciófilmeken nevelkedett pörgőrúgások, amik összegörnyesztenek és lakótelepi rettegéssel sújtanak.

Anyám osztályfőnöke volt minden sötét gyerekalaknak.

Lehetek kábé másodikas és ezek a nyolcadikas szipusok ujjal mutogatnak rám. S így megy ez éveken keresztül... Már csak ezért is jó tanár leszek.

„Ki fogja tanítani a gyerekeimet, ha lemegyek innen?” – micsoda hülye gondolat.

Micsoda hülye időzavar – nyár volt ez tán, vagy a szokásos tanévzáró ünnepély és tanévnyitó ünnepély közötti gyűrten-megizzadtan szekrénybe rakás, negáló szándékú várás, mely végül fordítva sül el, és itt vagyok, lám telefonomba görbe sorokat pötyögök a gyorsan haló nyár piszlicsáré fájdalmáról.

Hogy ezt miért így május környékén a szent Kinizsi lakótelep környékén szakrális monolit e körkémény.

Ó, szakralitás! Ó, te ostoba, ki diszkózással gyanúsítod e páratlan tüneményt, e sziporkázva aranycsíkos katolicizmust, te esztelen Jó’vanotti, te!

Az új szentség ezen iromány témája, s nem szerepel itten semmiféle disco, se semmi efféle, mi arra terem, hogy porig rombolják; hogy Özseni Tankard bohó 2sorosát idézzem:

from New York to ‘Cisco we’ll destroy every disco

Télforduló itt, tavaszünnep ott – emberek, kiknek hatalmuk van megnyitni az évet, s lezárni azt (gyűrten megizzadtan szekrénybe rakni) építménytömbök, zömöken tornyosuló ismételmények között. Ott vannak minden szent képen, s ott van Krisztus is, anyám elballagott osztálya mögött, mellkasig felhúzott, mocskos rövidnadrágban, csontos testtel, csapzottan - mert mihelyst meglátta a Dig Drábört e fertő-mérföldkövet új dimenziók nyíltak meg az isteni leépüésben. Ha belerúgok egy kukába és csak évek múlva, anyám kulcsával térek vissza, az kielégítő bosszú? Nem is tudom. Valahogy baróbb évről évre visszatérni, amíg menni bírok és mindenféle fasza dolgot bekiabálni a rohadt igazgatónak.

Ó, ezek a mesés fényképek. Öröklét, ilyesmi. Könyvek, amiket átveszek, izgalom. Visszagondolva nem éreztem magam olyan hülye kis pöcsnek, mint amilyennek most – és valahogy akkor – gondoltam magam.

„Alszik már a kis pöcs?” – hangzik el Egerben, és mi a faszt keresek én korombeliek társaságában és miért néznek kis gecinek és miért ilyen jó úgy tennem mintha aludnék? Miért érzem úgy, hogy itt a szomszédban a nagynéném, és miért nem az igazi nagynénémre gondolok?

Miért teszek úgy, mintha aludnék, mikor képtelen vagyok kitartóan írni ezt a nyavalyát.

Még szerencse, hogy ez a jó kövérre töltött csurka az éjjeli rohadt tévében meghozta az étvágyamat. Minő pompás társ a technolét elleni küzdelemben! Vesszen, igen a büdöspesti bucsu, vesszen, igen, a globalizáció, a mai fiatalság (persze, tudjuk mi, visszafordíthatatlan)! Amerika, amerika, ki ne felejtsük... no persze, afrikai zene, kábítószer! Ó, bár megmutathatnám a harcias öregúrnak black metal zenéimet, kisregényemet, a Salamon zsidóval barátkozó Rőde Ormot, hülye húgomat. Lenne itt e kedves maradékában a pompás szocializmusnak! Ó, harcias öregúr, a régmúlt ez itt, remek hadállás, honnan a műanyag elleni küzdelem kiválóan irányítható! Vesszenek a gyönyörű Parkot ragályként ellepő, bőnadrágos, divatos, maguknak-fontos Munkácsy Mihály gimnáziumi lyukasórások, haverkodók.

Konzervatív öregúr lettem, régi és tűnő-jelen megragadnivalókba csimpaszkodó. Mit se bánom.

Az bánt egyedül, hogy álmomban gyerekkori pajtásaim halálát látom, kik sodródnak tőlem, egyre, tova; vonzza őket mindenféle olyan dolog, mikre semmi esetre sem vagyok befolyással és taszítja őket a kék azúrszín gyönyörűség, amivel jól bekentem magam.

Ám sajna! eme katáng-szín unguentum ott van – s míg itt emlékezem, ott lesz – díszes tégelyében, melyért hurka bácsi – álcázza, de – szkeptikus harcot folytat.

Idézzük hát bátran a múltat, történelmi regény ez!

Hogy egy másikból lopjak ihletet, jégen elesést mesélek, na nem amolyan titkon jó öregurasat, barázda közötti, szántóföldi úton történőt, nem, sajnos kevésbé cifrát.

Elestem a haverommal a jégen - írom majd. Így én, s a fogadtatás...

Aggasztó párhuzamok neotélikusságom és Galla Miklós, az én-fajta okos Heti Hetesbeli szereplése közt. Mosolyogj kínosan az irigység értetlen ostromára, hisz tudod, a szeretet mindent legyőz és soha el nem múlik.

Szeretem a gyűlöletet. Élnem nélküle nem lehet. Pentagrammás, zombis, fekete gyerekhorda - mily komolyság, micsoda tekintet és - paff.

Ne vigyorogj, mert elvisz a Sátán!

Jő Blake, a manó tigrise szilaj hátán, mely az arany-párducmintás franciaágyra kuporodik és én, az oroszlánkölyök rémülten tigriscsíkos pizsomámban életemben először s utoljára anyámékhoz bújok az ágyban.

Lehetséges, valóban, hogy naiv pajtásaim anyjuk ölére kíváncsian, keletkezésük szent színhelyét kutatva esést színleltek a kinyíló fürdőszobaajtó előtt? „Jaj, elcsúsztam...” Nade pont a mezítlen lábak közé?

Bizony, kerestem magam is földön fekve rejtekét a szépnek...

Gyönge, elfojtott próbálkozások, mégoly halovány léleknyomok. Ó, csodás régi idők, nem borítják vérző lelkem vágy-bélyegek, nem bámulom hibátlan szépek tökéletes farát, magam-emésztve, a mellek, mik nem valának mindig oly nagyok, miként mastan, s lám: végignézem a szőke pornócsecsű fajtalankodását egy egykedvű lóval, s még csak eszembe se jut, hogy ágyékom tájékából vágy-fonalak tekeregnek a mély-mély Pokolba.

Vagy csak az emlékeim gyengék? No, azt már nem, emlékem oly eleven, írnom tovább nem lehet, börtön vár, s a buja álmok.

Álmom gyerekszerelmem viszontlátom, zagyválok üres lakás forrókása Töki, öreg kutya, rókák felmész tényleg felmegyünk felmennénk volna kedved - tudom is én hogy kéne - ismerlek én vagy nem?

A pokol megvendégel

Nem vagyok éhes ostoba vagyok és éhes és hűséhes.

Szőrösek a combjaid, a kezed fogni jó, borzasztó nyári forróság, kedvenc pólómra (Művészetek Völgye ‘98+2-höz hasonló, Málta SS-turkálós) kedvenc ingem (rövid ujjú, sötétszürke, nagynénémtől), világos farmer, ésatöbbi. Mozi VÖRÖS CSILLAG pompás izzad a tenyerem, furcsa Frigyes HEJJ de szerencsés vagy jó csaj ez tényleg vagy nem. Fogalmam sincs.

Feledés, rejtegetése a réges-régi képnek, melyen pezsgőspohárba lógatom kukac-ujjaimat: második szerelmem az Első Szerelmem, az Igaz Szerelmem.

Aki mesés városunkat táncra oktatta, csettintgetve fonja körém konspiráló hálóját, kérd fel a Vicát, nagyon akarja MIT akar nagyon?! éjszakai séta kilencvenkilenc nyara Hát megérkeztél hát így ölel egy tizenhároméves leányzó cigarettafüst ül meggyötört homlokodon, középen szétválasztott fiús hajadon megmostad érzem, értem tetted, igen? Head and shoulders milyen gyenge, gyermeklányi vállak törékeny vagy és masszív úszol, jól úszol idegen vagy, végtelenül idegen, mi a szar van ott a plafonon Ó... ó... felkérhetlek? Hócsata utána, hát a Gyuri és a Niki is itt egymásnak képmutatnak, mégis láthatjuk jól mindnyájan, hócsata, a Szabóévát zutty szem alatt találja egy jégdarab HÖHÖ kis kurva szegény védjük meg kis pöcsök mi a faszt akartok a kis kurva mit fekszik ottan Te, a Vica volt az... sírt... Sírt? Hmm. Kéne éreznem valamit? Végtelenül idegen.

Megbizonyosodom, hogy nem az éjjeli rohadt tévé szívja el az erőt a fejemből ilyenkor éjfél után ágyékom táján: e nélkülöző hajlék és a képzelt polgár-mumus, a nagy zabáló önmagukban is képesek erre.

Rohadt fáradt vagyok, negyed három, valami ilyesmi, a bátyám remélem rólam álmodik: együtt szívtunk régen, amikor nem fájdalomból tettük, nem az elmúlás démonának áldoztuk agysejtjeinket, hatalmasok voltunk, örömteliek.

A tiszta pillanatokban féloldalt fordítottuk baseball-sapkáinkat, na és a csajok! Ezeknek a lakótelepi pináknak külön hangulatuk van. A csajom lehozta a húgát jó kis muff, kicsit túl komolyan veszi a dolgokat, szerelmes, vagy mi a faszom, hamar túl lesz rajt ilyen fasza csávók között, én mondom nem ám olyan kis pöcsök kellenek neki! Ezek az újak mondjuk aggasztanak. Mindig a piciket szivatják, befenyítik a sok kis pöcst... Nem jó ez így.

Váncs éjszakán rohadt geci polgár-kölkök hányinger PICSÁt a baszott operettrészleteknek! Viznemessy Márton Andor Elek zeneszerző ostoba barom köcsög polgári piros kötött pulcsi szép az inged igen te barom fehér jól fésült vagy baszni képtelen vagy hülye kurva Éva másik oldal na persze fél ország fél ország ti féltek rettegtek borzongtok Vicky Dahl kurvageci Filiptetü Vörös munkás vikingek vágják le majd fejetek a Nagy Cthulhu karma kihapcizza ezt a tetü orr-szagot a földgolyóból a szabad ma gyarló borzasztó semmivel nem vagytok tisztában felvilágosodás előadás Orczy kultúrnemzet

Úristen fogalmam sincs mi ez a szar kell még lehelet nem értek ebből a szar világból semmit rendszerváltás mi a fasz méghogy eddig hazudtak és most mi van most mi most kell még lehelet mocsárbűz zene kéne nem jó egyik se tudom lenne valami a zenében de nem érzem zenélnék de ezek a szövegek amiket összeírok nem elég jók hogy rappeljem őket Olyan vagy mint a faszom mennyi embernek eszébe jut

Az elmúlt század legnagyobb hazugsága a szocializmus volt ez jobb ez mi ez hülye ez a rapper ez ostoba mi ez a zene nélküli ostoba mikrofonbeszéd retorika beszédtanár az isten megverje NE TAPS ez a rohadt anyag barátság bizalom szeretet legyőztük magunkon belül a poklot hablaty ‘56 fényes fejlett NY elront mindent Védtelen polgár hóhér áldozat igen kapisgálod józan magyarok Tesó bazmeg be vagyunk szívva mint a kurvaisten

Elnézem ezeket az apró csemprődarabokat fogorvosi rendelő szemészeti klinika értelmetlen mint fürdőszoba belülről az egész világ egy fürdőszoba nyárspolgárok nemzeti színű robogóba törlik szaros valagukat mert másfél órán keresztül vacsoráltak lecsó+lecsó+lecsó de azér szar a szocializmus segglukat kimosni nem polgári cselekedet szaros lobogófing magas vérnyomás szoros nyakkendő anális érdeklődés.

Fehér kis csempekövek látszólag értelmetlen az egész a nagyszerű építmény konstrukció és szerkezet kárhoztathatja e valaki a kommunizmust ha érti az avantgarde üzenetét apolog áriaerők nem veszik figyelembe tulképp az egész kurva huszadik századukat. 2 hét alatt olvastam ki a kutúrbolsevista Joyce-t sajnos alig jutott időm az olvasásra mégis valahogy összejött Naganowsky Joj-ke könyvét is bevágtam ma nem is tudom régi term.feletti horrornamentikovellái-mat olvasgatva bizonytalan vagyok irodalmi súlyomat illetően usque usque putty. Mit tudok én az isteni pornóbarát Joyce-hoz képest egyáltalán nyomába érek-e mi a különbség 8as helyett 9es a születési dátumban Bloomsday helyett Death at Doomsday csak ilyen szimplán egyszerűen najó lássuk válságregény.

Ez akkor ugye kötelező olvasmány hitted volna valaha ezek közül ennyire megindít valamelyik Kőszívű ember fiai na nem na jó játsszunk óriás fekvő plüsskeménykutya műanyagkatonák serifek indiánok főleg tankok bőrnadrágos nyeregbepattanó cowboy a jó öreg kutya lába maga alatt mint grandkanyon hatalmas fülei dimeziókapuk Gábor olvasnod kéne

gimnázium ugyenem hát azzal aztán mit csinálsz oly távol vagy fütyidoktor nem tudom hova tenni - vendégreggelek földönalvás.

Hócsata hihetetlen ketten vannak mégis hógolyózápor ilyen a jellemem húgom dobálom bár tudom a két nagy barom őt védi fagy fagy azanyátoköcsögökmeg-mutatomm! Hóember. Hómber. Hóber. Hó. Mr. Be. A sátán képében. PÓstoba Paksi Patkányokból Isten.

Jaésazt volt szerencsém bejelenteni hogy a Nagy nagy Imre szegről-végről rokon? Nagy nullfing vagyok történelemből mert minden múlt csak annyiban érdekes amennyiben a feszült jelen idő bőrébe bújtatható, amennyiben az előttünk éltek nyomai nem letűnésük hanem jelenlétük jeleit közvetítik a saját individuális élhetetlen életén töprengőnek. Metal Hammer, nyelvrokonorkanaság.

Katt monitorkaszakadt hangos írógépkelepelés régen hiányzik itt a szoba végiben elektromos és nem elégtromos taktaktarararak hülye efef. Taktak.

Foganásom pillanatában megszületett szerelmem hogy hiányzott a nem-létben 9 hónapig most is de sss

a szél a másik szoba ablakán fütyülni szokott de már biztosnem biztonsem csak a húgom lakik már ott nincs már ott gótikus fütyöröszés csak közszerelem

ez lett a sorsa minden havernak az egész köcsög banda jött ez a rave meg house meg trance nem az én hülye agyamnak való meg a technokolnak te angyal vagy felemelkedsz a többi pedig kárhozva hal 30 közelében eldöntik megfáradtak aztán statikuss: ugyanazt kúrják ugyanúgy melegítőalsó NIKE cipő papucs strand gyerek agyonba-szottul félrenevelt a nagyszülőgeneráció hibája szocializmusépítők NEM karrieristák ez itt a szaros különbség. Szólj nyugodtan, nem elég egyetemes, nem elég elhatárolt személyemtől, nem elég politikasemleges – tulképp ez ugyanaz, Joyce egocentrizmusa angry love-ja lokálpatriotizmusa szexcentrizmusa, de én 100 év tanultam valamit, ismerek valamit, elkopott szemeimmel látom az utat, szeretek, de sss

Bordólevelű közcseresznyefa takarja el ablakom zizeg sötét-bíborbugyi Tolkiengem Tolkivelem Timotolki ostobák. A Kaposvárkönyv (a régi, kék) hátulján ablakunk előtt még semmi fa vagy csak pici, a bokrok is sehol.

Évek évek évek évek négy évek ha úgy vesszük öt ha úgy vesszük hat s s s

Fakkszerelem, faxszerelem, faXRLM. Hogy járhatnék én tovább veled szőrösek a combjaid te Közgaz én Táncsics legalább 100 méter füzet mindentudó füzet olyan mint ez itten kedvenc színed kedvenc számod Kismalac Kármentől a Szégyen és gyalázat illetve miért kéne. De volt valami cikisebb is. Zsengéim borzadály valamint Reszket a bokor ha a Kulcsárnak feláll s ha nekem bimbózó friss ötödikes osztálytársnőimmel álmodom-vágyom hiszen lehet mi mindent lehet hisz a Péntekandris nővérének fasz alakú hatalmas égigérővégigégő gyertyája van furcsa a tapintása.

Utánaszámoltunk és foganásom pillanatában 1 hónapja (28 holdnapja) szerettem már viszont ez épp 21 éve volt körülbelül hip-hip. Attól tartok ha itt túl sok mindennek utánaszámolnék-utánanéznék a körforgásba beleszédülnénk. Hibát hibára halmozok de legalább követhető valós: hára há íre ír.

2004 nyarán leszek-e Dublinban? 2000ben 18 leszek én csak ez a generáció ez tiszta misztika.

Lapozgatós fantáziajáték a főhős te vagy Gábor Balázs Hóboszorkány barlangjai ajtót bezárom jó persze nyugodtan zx-spektrum anya hatalmanyas Pécsi Ildiklón. CGA monitor egyben füstgép a helikopter szétlőve mi is a neve GTA nem az autós nemtom mindegy füstöl, kész talált.

Furcsa kopott öregek piros szegfüvekkel nyomi az egész nyomi unokák dinamizmus didiizmus nanaizmus mennyivel erőteljesebb folk-doom munkásparasztértelmiség. Kedves (inkább nem) idióta néni koncz és labancz viccel nekem kedvenc költőm József Attila khm mellett Ady Endre mentsük meg feudalizmus racionalizmus részeg részeg

nem írhatok arról hogy részegedett le hogy bulizott főhősünk hiszen én semmi ilyenben nem vettem részt soha és ez különben is egy elbaszott próbálkozás ez az írás de azér végigcsinálom

Tehát sörösüvegek az erkélyen szalon zaj apám sörösüvegcimkéket ragaszt egy füzetbe ez is olyasmi apám! ragasztó technokol rapid sörösüveg kurvaanyátokat reccs csör. Sör. C. Szörcs. Azt a bonanzás rohadt anyádat na most felmehetnék a negyedikre

körbekopogni mi hogy is volt pontosan írhatnék Dublinba hány másodpercig zöld ott az a lámpa a sarkon de az a Bánjai gyerek nem komál mert mikor valamivel borsot törtünk (kalapács ököl vas) az orra (vakar vakar crr hinnék hogy egy egyszerű hátvakaró mennyi örömet tud okozni Mars tovább) alá gördeszkámmal denevérember rohanok fel a lépcsőn az ajtó becsapódik a csávó átnyúl az ablakon vérzik te jó ég a NATO megszabadulna tőlünk ha tudna lelke rajta a nők nem áldoznának a gyerekre időt ha összejönne férfi nélkül csinálnák a kurvaanyák na meg ugye ez a bájos naivitás szerintem ilyen kaki írást tökéletesen lehet rá alapozni.

Szakértők szerint eltűnt a halál méltósága asszociáció... nos nehéz... talán mégsem elvégre holnap. Gyertyák összegyűjteni az összes leégett csonkot micsoda kövér darabok újraöntés feltámadunk! ezek nem tudják mi a halálpornó. 10 éves újjáélesztő gépek na erről beszéltem. Temetőminiatúra akkor régen labirintus egyetlen biztos pont a hatalmas tuja mellette hosszú földlépcső.

Akkor régen most semmi különbség mindig a most van most van a mindenkor. Ámen. Imák a mesék után énistenem jóistenem lecsukódik máraszemem deatied nyitvalatyám aberényimeghorkol amigalszom vigyázzreám vigyázzkedves szüleimre megazén jótevőmre mikoranap újrafelkel csókolhassuk egymást reggel kelepel az óra kitt-katt lábon álló faóra biztos a papa hozta valami szocialista országbeli üdülőútjáról a két favázával együtt tulajdonképpen tök szépek értékesek meg a kis ébresztő-vekkeróra folyamatosan csenget a redőny lukait szeretem ha nyár van még napfény süt be rajta a nyugvó nap télen a csak akkor használatos városi csodalámpák és a hóautók zaja.

Nem voltak sehol a bekebelező mellek a vágyfonalak a körbeülelő fenekek a vágyfonalak mégis ciciken alszom pihenek életet hallgatok a minden-dudás egyetemén s közben nézem a Derricket.

Klinikák a sss klinika a város szélén [TÉVEDÉS] [*G*Ú*N*Y*] Nivea Duo Ni! Eva Udo anagrammakron születik hó-hó vaksi gyerek.

Meg régen az a durva mesefilm valami fantasy szerű egy ilyen troll mesélt egy öreg bácsi aztán fogadtak meg tudja-e a másik úgy mint ő mozgatni a fülét az meg röhög hogy persze megfogja a nagyokos aztán rémüldözik meg a titokzatos vízilények Innsmouth-elő kocsonyás hártyán hatolnak be idegenek falfehérek érdekes nagyon

Videókultúra naiv barbárgyerek fantasykönyvek majd beleveszek ebbe a fenenagy kutúrdzsungelbe a sötétség zongorája mélyén Conan Conan ennyire hogy érezhettem rá annakidején 5-6 évesen Szinbádlú Ferinyó búskomor nyomottfejű mesélőt nyomat a néni aranyos kislány tudhat valamit Pó Edgárról tragikusan érzéki hangon. Órák hetek a videó előtt REKK meg PLÉJ videótéka (szekrény) SEX magyarul igen igen hájháj hát szvidis summernights szex z ki gondolta volna? POFI hát nem furcsa most mondd meg? miért? mi ez? minden kazetta tulajdonosa – jó apám volna? A szekrénybútor ugyanaz, az is marad, egy család (fiatal házasok) életük végéig egy nagyszobaszekrény-garnitúrával. Szőnyeg, ülőgarnitúra egyszer lett cserélve, olyan, mintha nemrég, de megvan már vagy 10 éve. Videó nem lett cserélve, Ausztriából lett hozva. Elem a távkapcsolójában nagyon ritkán van cserélve és nagyon misztikus.

sokáig TOSHIBA, mint maga a videó, majd ugyanolyan PHILIPS.

Konfliktus. Na ja.

Nem fogott a toll és elfelejtettem. Most se fog (fogni), de elhatároztuk, hogy Neotélikus Könyvkiadót alapítunk, s írnom kell e kedves, semmirekellő, de nagyon kellő oldalakat.

Tehát laza asszociáció az egyszervolt toll zöld világos számomra hihetetlenül értékes de valami kínai felkelek kiásom sírjából porhüvelyét gondoltam lemásolom:

szép kis hulla nem halott az, mi sörösdobozban áll megfordítom, 0.5 KOREA na melléfogtam ez van keleti nyalánkságok Nietzche Tamás Ember Fia ez a toll legsötétebb bugyraimba hatolt kihozott kedves képregényeket Péntekandris vetélkedünk true képhű Conan és lélekboncoló önképű harcművész NafNaf

norvég mint irracionáció

tökegyforma dalok tökegyforma cipők tökegyforma zakók maradj már Andriska József Andriska homokos vizes Magyaro. belép kivéve Lou Cern András meg én András. Nagyonjó hogy megérem öregek otthona újabb de nem aggasztó párhuzamok neotélikusságom lásd norvég A-HA MP bazmeg.

te szépfiú jó veled vetélkedni esélyem nulla, te, ki nafnaf, meg a nővéred, rajztehetséged, de tudok én valamit, amit te nem, abban nem vetélkedünk, csak amiben te vagy jó, de csodás ez a barátság átkarolás akkor oké oké? oké oké? akkor oké..., rohanás fel a dombon csodás Lestat és Nicki Bill és Ted ó te kópé Keanu Raffaello Donatello művészbarátság és a Kriszta ti ketten: hancúroztok jól teszitek.

Mondom sörösdoboz fekete-arany GOLD barna ragasztószalaggal körültekerve matricák. Rajzóra hétfőn első óra, split a technikával túlsó oldalon ültök a két Éva később is a két Éva és sss.

Tehetetlenszem nézd a rajzaimat festményeimet

nézd

nézd el nekem, de egy kicsit kevesebb időm van mint Sade márkinak tehát gyúrják is már a mellét furcsa fejek baseballsapkában kecskaszakállal agyag kiégetni egér az edzőcipőben eredeti ötlet ez? vagy a Péntekandristól csentem? Jól sikerült mindenesetre, sokáig kinn a polcon majd kikerül Töröcskére a lakás gyűjtőjébe a magaslesbe amit ügyes apám épített sok szöggel.

A koreai tollal (nagy divat volt akkoriban, díszes csiricsáré fajta is volt, virágokkal, bambuszrüggyel) sokat rajzoltam, méltó elődje mastani feketeténtásnak, 1999. okt. 25. sss! Anquo, Thaol Gaius Humanus Anquotius ha-ha. Kreatív Anakronisták Rúnái.

Ez a toll bazzeg nemigen fog, csak ha rányomom. Legyen.

Amihez egykor Aleister Crowley kellett meg sátán meg Sade meg lázadás meg elme, ma egy kövér, bajszos, nem-művész kovácska agyából pattogzik ki. Mi lehet itt a sátán? Én én és meglátásaim terveim, céljaim, világlátásom tárgyának sodródása a bűnbe-álomba.

Sín/Pikádó. Kispatak/Dart. Garázsváros/Lenti. Én/Matricák. Érmelapítók/Szadizmus. Bátor/Gábor. Romi/Tomi. Vízcsobban/Emlékhiány. Jönavonat/Emlékhiány. Elfutunk/Emlékhiány. Emlékhiány/Emlékhiány.

Egyrészt hova futhat az embergyerek a lakótelepperemnek szélén lévő kusza bereknek izgalmi dzsunbuja közül hát fel a fára fűzre retekhely cigaretta Ádám 8 múlt én nem érzem szükségét aztán a Kristály háta mögött kiszedem a füstszűrőt szétbontom a papírt majd meggyújtom: az újszülött bagózó boylan-t füstbe fojtja a pirománia. Kristálytisztán nem tudnám megmondani mi az ott lenn talán éppen az annak a fényei kóla fröccsök fagyi fater spontán BMX-találkozó előtte. Hátul a mi dobozaink húzzatok a gennybe kis szarosok persze szánkázni akartok a szirteken majd adok én nektek csak az elásott anyagot meg ne találják összehordanak mindenféle dobozokat motorolaj sörösdoboz csak meg ne találják a nitrót. Már a kukoricást is feltérképezték a kis zombik jaj itt hallom kopogni lépteiket szobatársam kattogó orrában.

Döglöttpatkány, nyerskukorica, Glória utat törünk a dicsőséghez dicső részeg biciklista jön szembe félrehúzódunk száguldunk kinek van több vágás kezén-lábán.

8% engedmény minden termék árából mindenkor, mindenkinek.

Őse mindennek. Hipperprimitív természetesen szobamitológiából fakadóan pozitív értelemben. Parkoló zsiguli gépkocsi GI 05 90 nektek mi volt

szereti a lábam ha sssikálják Gizike ssszintén GI a számokat nem tudom valami 35 58.

Ti isss mi isss. Már ott?

Vékony deszkák szögkelege apám magaslest épít ha jól emlékszem azért, mert akkoriban monelitek kellettek a fáramászóknak a Pétörkéék Petörkén fatetejébe építenek bunkert otthont gunyhót jó apám reánk jellemző marximalizmussal fölébe kerekedik mindennek (nyílt evvel mikrokozmosz zárt evvel makrokozmosz) ezzel Karmazsin Kozmosz csak ezt akartam mondani Karmazsir Kréta igen kedvenc rendszámok HIM-666, HLP-666, IHS-666 sss GDF ilyesmi kedvenc ilyesmik látogatók nevei a falon poszter igen, óriásposzter nini Paul McCarntey-s poszter... és egy luszter, és egy luszter – gyertyatartó gipszből készült házi gipszcsinálmány sötétkékre festve a Péntekandristól koppintott cipősegérszobor mellett.

Kindertojás nincs száz forint még mínusz nyolc százalék az Edit egyszer véreset szart amikor mentünk érte a bölcsibe.

Nem jó ez így valami úgy el lett cseszve bár felvennének angol szakra ésss nyaralás. Ja ha visszalapozol innen a 28. oldalról a 17.re kb. hozzáfűznivalóm van szocializmusépítők ma gyermekeik kirúgták őket ottholról Törökcseh-n a nő betonkeverőbe sódert lapátol a férfi benntonoz rip up their united colors before it’s too late ketten házat építenek parasztszüleik is elismerőn bólogatnának. Gyalázzmeg GYA, láz + sss.

Tejpor.
Kicsi, kék-fehér zacskóban csodálatos por. Sokáig aggódok, hogy káros az egészségre. Kristály melletti üzletek bazár első önálló vásárlás csókolom. Azok a bokrok, amiken akkoriban éltünk, megváltoztak, magasra nőttek, ritkásak.
Bicikliket lennhagytuk

dzsungelharc, az apró majmokat kitartóan követi egy nagy melák embergyerek. Fára mászni 140 centivel, néhány kilóval és fára mászni 170 centivel 60 kilóval. Azért csak sikerül.

A Zsebi Krisztiánus Trafóház előtti monstrumfaóriásra a bokorról sikerül csak átmászni (a felfelé kúszás nem megy - a szőnyegporolóra viszont) egy nyurga hülyegyerek akinek nem emlékszem a nevére (elköltöztek) tornacipősen, színes bermudanadrággal váratlanul hátrarúg tökönfáj először. Leszálltak-e a golyóid nézze atyám nem tudom de ön ha esetleg méltóztatna leszállni rólam... Soha semmit nem kérdez és mér pont ezt? Ó je hehehe ó jeh hehehe – azt hittem diszkósláger komolyan nem tudom miért.

Fürdőkába fingani finnegani Rémes bácsi sss Barbatrükk hüp-hüp persely, gumikacsa, halacskák, flakonok, apu csinálj habot s lőn: apu lecsavarja a zuhanyrózsát, hüvelykujját az amúgy is meglehetősen kirobbanó vízsugár keresztmetszetének felére teszi, s felkorbácsolja a szunnyadó nivea (bordázottkupakú) habját tornyosul, a két gyerek rejtezik. Párkáti Danor húga igazjó megmondja, hogy bátyja egy hatalmas nagy tapló lesz ha nagy lesz. Kiszállók!

Igen legjobb lesz. Viszlát világ. Rohadjatok meg. Tetves világ. Zuhanok, zuhanok, elalszok.

Filotás az nagy arc volt, valami katonai iskola, vagy ilyesmi. Az apja meg az enyém közösen ittak egyszer énvelem pedig soha mossst nemrég még elmegyek iszok egy fröccccsöt... ja... jó... pedig mennyire kedvem lett volna menni. Na ezért nem iszom alkoholt, e tragikumért, apám szíve fáj ó ha tudná én mennék.

Gyermekkori pezsgőnyalakodásom nem számít, ez ugyanis ősmítosz – a rituálé pedig természet óriásposzter-tapéta előtt zajlik. Őzek, csobogó patak, avar átkozottul jó volt úgy felnőni. Nadetényleg. Komolyan. Őszintén. Na ez volt a helyes. Ez a lakás pompázatos minden szegletmentumában 1982-ben épült amikor én konstruálódtam a SÁÉV építőipari vállalat somogyi állami vagy mi vállamig vagy ni. 260ezer forintoka kerül, aminek leteendő részét az eladott tehenek, tej, kárpótlási pénzösszeg teszi ki Zalából.

Sok birtokuk volt földjeiket elvették – mi adtuk – téeszben dolgoztunk.

Képzeletben integetek magamnak a csonka kék Kaposvár-könyv hátsó borítójáról, a csupasz udvar engedné és most elmerengek, nem írtam-e már le ezt valahol a 16. oldal környékén.

A hüvelykujj és a mutatóujj közti lágy lebegy minden bizonnyal érzéketlen. A körző sokmindenre felhasználható hegye minden bizonnyal átdöfi. Minden minden bizonnyal nyal közelebb jutok az igazi emlék megalkotásához. Kezemen most ugyane helyen sárgárakent kökényszemű fökényszemölcs éktelenkedik azt visongatva: talán nem kellett volna.

A Vica szerintem nagyon furcsán viselkedik. Például hasba rúgnak pörgőrúgással, meg beszólnak amikor jövök a Valótól a Gyuriék lakótelepe előtt, az iskola pályája mellett, ahova anyám kívánja a nyarankint az ablakunk előtt pattogó hülyegyerekeket. Meg például rettegés van a gyomromban, amikor a tesiterembe jönnek elé a Györkiék, utolsó óránk tesi, még kosarazni is elfelejtek hirtelenjében.

Na, lényeg a lényeg, furcsán viselkedik. Cigizik keményen, egyre vadócabb (annak ellenére, hogy amiatt szerettem bele, e tulajdonság fölerősödése mindössze még komolyabb idegenség-érzetet kelt bennem, afféle decsúnyákadarkistalányok előhangként) már nem úszik, abbahagyta az aktív sportot. Hát persze hogy a hülye, korlátolt kamaszfejemmel ezzel magyarázom közönyömet.

Kever az osztálybeli fiúkkal (persze minden vadócsága ellenére csak amolyan általánosiskolásan) a Kultsár, mint dizájnos nagy mamlasz bejön neki apanélküliség, Péntekandris, ha már itt tartunk, tökugyanolyanok egyik fiúba, a másik lányba. A bájos Péntekandris mégis a Szabóévit szedi össze az öreg őszhajú tanárnéni (ő is itt lesz e kis epizódfélében) pedáns leányát.

A barátnőm barátnője a barátom barátnője lenne, csakhát ugye az a bizonyos András-nap 1995-ben: barátom, s barátnője jönnek könyörögni menjek már, hadd adja át barátnőm, s barátnője barátomnak és barátnőm barátjának közös András-napi plüssizéjét.

Én csak a szendvicsre koncentrálok (sajtosfonott + BORD’S EVE vaj + pikszalámi) és a játékbirodalom tolltartómra (körző, körzőhegy, radírgumi, hegyző, rotringbél tartó – sípolni tudok vele – ésatöbbi mesés kincstár). Biztos nem lehetek benne, hogy jól döntöttem. (‘99 nyara: képzeld a Zitával dumálunk, valahogy szóba jön, hogy mi jártunk anno, az meg csak néz, hogy tényleg? nem is emlékszem, nem tűnt úgy... Mért, jártunk? gyilkos tőrkérdés... hát... izé... nem... nem igazán...)

Kifliricsivel Kartell-szövegeket idézgetünk tüdőszűrőbe menet figyeld magad mielőtt összetöröd magad egy kifosztott újságosbódé neked szalad.

Mindenki bekaphatja. Kivettem. Te jó ég, tényleg kivettem. Te jó ég, tényleg kivette? Hol van aki kivette? Mutasd magad hol vagy gyere elő! Nem tudjuk, mi nem is... de, de kedves osztálytársaim, de... Itt vannak, nézze uram én reájuk leltem itten valahol ködmönöm alatt Fakanál naná Móritzka cirka össze-vissza 93 forint lesz összesen Here You Are temetőkert, alacsony kerítése van nekije, ez a barom még mindig ütni akar a felszentelt helyen is pont az orromat kellett eltalálnia még jó hogy a szemüvegem nem akarsz véletlenül belémrugni, odarugdosni Szent Imre lábához te marha te erőszakos marha hamar haha mar hahaha a marha.

Túlélem, jön a megmentőm, ilyen-olyan nemtőm (nemtóm mit jelent) Szabóévi anyukanéni tanárnéni Évanéni anyukám kolléganéni az igazgatóbácsinéni tőle meghallván az eset kinyomozott menetét még menesztenéni találná anyukámat. Sírok, a hold vörös a Vica vicasztalni próbál vicaspán ő talán nem igazán inkább magányosan egy felfújt keresztet csodálok az egyik ház falán garázs a tanítóképzőkoli felé. Felfuvalkodott grafiticsoda. A válasz negyvenkettő. Látatlanba olvasatlanba azt hittem volt, a felfújót kirúgták a szemben levő közgazból mert nem tudta, mennyi ^3√74088.

Soha rövid életem folyamán a lakótelepet el nem hagytam, olybá tűnik, e csodás téglakéményt se hagytam el még csak most.

Nem jártam a városban csak ez a vadiúj északnyugati szocializmusépítette városrész Kinizsi Búzavirág Pipacs Füredi tudomisén rózsaszín-e a Csiky avagy bekenték-e már világossárgára a Latinkába játsszák-e épp a Robotzsaru 1-et ki kell menni a Beával vagyok a csávót szétlőtték, szétmarcangolták, majd golyózáporral ünnepelték és még mindig tart rémes.

Bolygó hollandi a gyerek perszehogy a bolygót azonosítja be és nem a hollandit nem irodalomkönyveket lapozgat hanem Officina Világévkönyvet és a Föld Tsodái, Bolygónk a Föld ésatöbbi nem létező kitalált könyv. Piros vállonhordható táskát hordtam egy időben, azt amit a Gáboréktól örököltünk, amiben most valahányadikas énekfüzet, környezetismeret, és efféle dolgok lapulnak, mindez odalenn a romkamrában. Tárgyi világ tárgyi világ tárgyak emlékek tárgya trágyakaki aki tárgyakra hagyatkozva idéz nehéz az ő dolga. Fülemben öt-hat éves dallamok zsibongnak nem elég nekem nemelég tizenöt na talán kupoláskonstrukciós kísérleti waldorfsáév munkásgyermekivadékok táplaboratóriuma ősrégi kék kvarcóra ovisan már hihetetlen a Kisspeti meg még cumizik ausztriából banán videó adidas sort focilabda najó később de ott óvónéni gabinéni fiatal látja vajon ébren álmodom a kupola deszkázata repedései piroska nagymama farkas elsétálnak a vonal mentén a házba, bemennek megeszik egymást ésatöbbi na így alkot egy igazi nagy kismesemondó most is így kéne de az úráldássa összekuszálja a szálaimat ellopja az isteneknek az éjjeli rohadt tévét kuporgok beszívtam pévécé a vécében jelentéstapadás kuporgok lejjebb lejjebb legalább 30 méterrel Plus lesz Kék miatököm szupermarket beszívtam kuporgok nyomorúságos kuporgok messze az első átkos ravebulik zaja összevernénk őket miként a hőskorszakban erőnk teljében bandánk az övükét cigányok Dorombozó mélybékeiek külsők de ez már nem a mi időnk elhullunk kihullunk széthullunk na aztán ma este kurvaisten hogy ilyen szóval nem fejezem be.

Meg is lett a foganatja. Mogyorókrém. Nussini svájci csoki vécékendősteriltörlő. Mégse hullik el a fogam. Nemúgy a fogorvosi rendelő említett konstruktivista-szocialista apró fürdőszobacsempéje. A világ továbbra (10 oldallal később) is fürdőszoba.

A izé meg hú öcsém a predátorba aszongya ésakkor zutty levágta a fejét de durva a izét láttad a... na... Svárcenegger Running menekülő ember a motorfűrészes hú Gyaloggalopp a fogorvosi rendelőhöz semmi baj Cradle of Filth csak egy kis időutazásss na annyira azért nem komponista szotyi Peti büdös lábak utcai nadrágok egész nap szerelem sss kuss.

Megyek-e mocsarazni rablópandúrozni?

Kérdésedre válaszolva mocsarazni a Petörkei dzsungelharcaink ihletése után azaranyi lakótelepi erdőrengeteg szocialista romantikus természetkultusznövé-nyek mocsártavában, katonai terepgyakorlatok szünetében szoktunk, hasonló tevékenység a már pedzegetett bokormászáshoz én mindig egy kicsit túlnagy vagyok hozzá de azért helytállok

úristen hogy elmaradtam mióta sss a Kisradák pár éve még derékig süllyedt valami jeges pocsolyába a Szitakötőnéni-féle Malomtó-szabadidőközpontmocsár környékén!

Hát megint rámtaláltál tudor írópalántalán belemászok a fejedbe mert repülök nem reppülők az anyjukúristenit testetlen lettem belédszállok díszes cicomanyelvedet elolvasott 2-300000 millió oldaladat szétcincálom bemocskolom leszarom a nyelved szádbaszarok nem érdekelnek a nyelvi kötöttségek naugye hatok rád

elbaltázom bármi próbálkozásod azt sugallom írj úgy mint egy szocializmus szipós de te nem tudsz nem tudhatsz úgy írni ha-ha. Utállak te kis pöcs.

Hülye köcsög vagy anyád meg szemét.

Ne a Kisbéniék húzzunk innen be vannak szívva!

Környezetismeret irodalom kánon énekzene leszarom a nyelved szádbaszarok nem érdekelnek az irodalmi kötöttségek naugye hatok rád sötét üzelmeimhez garantáltan csak és kizárólag elsőosztályú konanizált irodalmaz használok fel

Najó tényleg vannak örök dolgok, például a protestyán Lesztán (nem a zöldségesék – és nem is a Kölesék – ez nem tudom hogy jutott eszembe – akik szembeszomszédaink, akik most Borsföldiék) a fagyisbácsi, akit csak Mytlác-kultusz beavatásom után pillanthattam meg nagy pocakkal (legalább nyolcszáz gombócnyi), furcsa, vér szerinti leányalkalmazottakkal, elvált, fagyisné feleséggel, aki megtartotta az elvihető háromszínű tálkásfagyi hagyományát.

Pavilonsor, emlékszem, hogy úgy építették, a semmiből (tényleg nem volt ott semmi – hát ez fantasztikum!) némelyik dupla – honnét az elnevezés, ki volt tán írva rá ó-fic-izület? Biztos az isteni SÁÉV építette söröskupakgyűjtemény (a kagylós zacskóba) mintegy kiegészítve apám söröscimkegyűjteményét pauszpapír ősrégi papírmatériumok apám szekrényéből cellux technokol hegyző (asztalra csavarozható/tapadókorongozható gyűjtős)

apám tervez az isten (és önnön kreaktivitása) fel-le tologatható vonalzót biztosít neki. Node hova lett a kurbli? A gót-rabbi-gó óta tudom, hogy mégis tilitoli. Haszontalan, semmirekellő találmány? Na újra egy önirományságára reflektáló metakonyunikációs elem.

Szóval apám tervez az istennek se végez lyukat ül a nagyágyra (összetolva) nagypárnát tesz önmalaga alá. Felmegyek az udvarról (előbb lemegyek a fáról) mert Kacsamesék. Családi mozidélután a Disnaγ-val.

Aztnem tudom hova kevertétek el a jó kis rajzfilmjeimet fővettem sokat letörőtétek megen. Te gyerek!

Fut, fut a fater ablakon kipillantván mi ötlik édesanyám szemébe kora nyári világos esthajnalon suhanc pernahajder tanítványai vagy volt tanítványai (ahhoz azért sötét van, hogy ezt bizton megállapíthassuk) a kupolás ovi területén randalíroznak (épp úgy, mint mi szoktuk: bizonyos helyeken lazább szövésű a bokorsál és ott a kislurkók képviselte vámpírcsók beslisszenhet) ezek persze már nagylurkók, nagy lovak ahogy anyám szokta volt mondta volt

Fut fut a fater három fiú cselezt is és elmeneküle. Köll-e apámregénnyé válnom nem. Na ezzel is megvolnánk. Apám beájulnák ha látná amit az imént írtam nem egy apák könyve ez itten.

Apám beszédülne ha újra egy olyan gödörbe lépne a parkolók felőli gyalogúton az eső kimosta az első ki most a Luxi vagy a Töri vagy... hívtok ti egyáltalán valahogy éngem? Bicikliverseny ugyanott máskor egyedül a ház körül délelőtt koradélután hatalom első durva horzsolás meg fog maradni lehet hege lesz bicikli sárgakemping szarszögelés szörszagolás szorszagulás szarszegülés szarszagülés szűrszögelés nem egyik sem cigány mennyié adnád e helytelen kérdőpartikula pök (kula ≠ szar regionális nyelvjárásunkban, hanem kula = nyál, köpés) írásban nem jelölt jó hosszú e az: eeeee legalább 10000-et adok irreálisan nagy összeg meg van ez bolondulva

Ilyen májast már vagy tíz éve nem ettem és én még azt hittem a boltikenőmájas vajaskenyérre szeletelt íze az ami titkos erővel tölt el. Ez az igazi, kérem szépen! Amikor még... Hát igen én csak czocza vagyok igazi disznóölés hajnal sötét jéggé fagyott sár dácsiazaj pálinka visítás black metal sátáni áldozat vesszen a lassú halál Mikiböllér. A vér csobogó útját követem, itt vagyok, megvagyok vámpírmegyek.

A tó ahol lakunk poénkodik őstörténeti csodabogárapám. De tényleg, ez a májas nagyon fontos. Legalább tíz éve...

Oszt állj! Találkozó. Sss is aranyosss erről nem isss sss. De kérem haja megnőtt nem álloj jól mint a rövidóca. Dóré Vica. Teste keszeg, szasztok skacok. Ti itt három éve én négy hónapja hogy-hogy nem szoktalak látni titeket a többiekkel mi van szoktál találkozni valakivel kéne de én itt fönn Pesten nem tudnám megszervezni majd összefutunk. Láttad a csajom csajom? Ha-ha. (Nevet.)

Hű bazmeg de szerencsés vagy így szóla Frigyes akinek a lányok kiverik a betonaknánál fürdőkád az egész világ egy fürdőszoba elvégre szociológus vagy mi pár szinttel följebb ugyanaz, mint eggyel lejjebb csapongó, csapongatják pofán is, kék bakancs, eddaldobol földszint apukája Földerlacibácsi fákat ültet a betonrészekbe nemes feladatkonstrukció.

Hű bazmeg de szerencsés vagy a fejed nem szorult a lábaid közé pontossabban a bokáid érted köcsög a bokáid közé kelj fel ébredj Nagybéci húzzunk szerelmespár tetüemberek gyere geci be a mocsárba ott a mi helyünk az idő eljárt fölöttünk a szemét formáját. Ide sasolj öreg harcias a kezem ügyébe felhasználható nyersanyag került jaj csak ezek a kis pöcsök ne piróznának folyton. Én mondom ha ez a kémény nem lenne a füstgomolyagból sehogy se kóvályognék haza. Hazatérés.

Mottónak beleírhatnád azt a viccet az úgyis ilyen panelos Felcsengetnek a kaputelefonon az udvarról a gyerekek Csókolom a Pisti lejöhet focizni Jaj, gyerekek, a Pistike sajnos meghalt És a labdát le tetszik dobni? Benne legyen? Legyen? De akkorbát már azt is írd bele, hogy Csókolom, a Pisti lejöhet focizni Jaj, gyerekek a Pistinek nincs lába Nem baj labda sincs Köszönöm. Kszm. Tip. Tipp még? Benn legyen, ne legyen?

Szarándok katonai nyelvű, történeti közvécére járó ember, aki azt, ahova jár, úgy nevezi, hogy Kakatomba írja Varázsjózsi kisszótára amely egyik fő hivatkozási alapom felhasznált irodalomnyersanyagom.

Nálunk is van, ja ott a Szivárványos Vöröscsillagnál ja miért szartak és hugyoztak az emberek régen az utcán miért mert akkor még emberből voltak tényleg anyagból igazi anyagból áramolt bennük ez az anyag nem tartották vissza ezt az emberséget, nem, jó napot (szarni jöttem) 10 Ft (szaros gazember) köszönöm kérem NO LÁM emberség

Fényképek szürkefeketefehér fényképek nyilvánosvécé és a többi kalandos jópajtás KRÉMEK és... mindegy városkönyvek portré csoda kincseskamra múltidéző doboz hiányzol kéne nem volt az igazi most sem az igazi mindig van az igazság

Nincs igazság tesó nincsen. A fater megin ideg de most leverem el van cseszve az egész az anyu iszik faszom érted így nem lehet írni, hogy ez a Berényimumus forgolódik

iszik hogy ihat egy nő kocsmázni járhatna talán a faterral hogy néz már az ki és szóla az Úr a bölcsésszerelmespárok bizony eztet tsinálják hogy lehet hogy egy nő ihat vasalódeszka kupica kupi Béla ne fiam hova mész kussolj ne tönkreteszed magad, az a méreg megöl és szóla az Úr nem az öli meg de uram nem szégelli magát azanyádúristenit összetöröm a képed

Kisbé odané már a faterod balhézik az istenit a kurva életbe á-á-á ne visongass tegyünk valamit á-á-á szívjunk Nagybé pedig: oké.

Pár oldallal ezelőtt hiperkorrekciót hajtanék végre véres kézzel csöpp-csöpp nyomokat hagy a Plus lesz, Kék miatököm szupermarket neve: Két „V”: viszlát világ/vigyázz vzuhanok.

Pétörök légpuska birtokában Scotch whiskey-s dobozba lövöldöz. Ezt is átvitte azt is átvitte nem vagyok otthon légpuskalövészetben mit hogyan kell lőjj nosza rajta te is ááá nem én nem hazudok alattomban gyűlnek a hangok a lantomban értsd sunyi megfigyelő vagyok nem műveltségben versengő ugyanolyan összehasonlítási másikat választva hanem jobbat álnok módon megfigyelve. Pl. Margittay ilyen név átverős nagyon anno aszittem van Margit ez oké a Hargittay meg valami hülyeség de mossst már tudom Hargita van.

Ez a nincs-gyerek lenyúlta a Péntekandris Steve Jackson-könyveit valami varázsló asszem két végrehajtó ostromolja majdan kigyúlandó házát. Vagadugu Elefántcsontpart Burkina Faso Officina Világévkönyv ismeretek mindennek alapja.

Editnéni hetedik-nyolcadik énekterem földrajzdolgozat Tisza-mellékfolyók meg valami gazdaság (csodálat) rossz jegy ez egy kurva szegény gyors gyors gyorsan kapcsol szomorú szegény

Sokkal durvább (mint) mikor lasssú tanárur.

Sírok nyolcadikba a töriötösér. Hülye tini. Toni. K.... kéne a Való arra gyűjt Herrkriszti pofonvágja szerelmeslevél Urunkrisztusunk vérével megfesti utam az Őegyszülött fia dícsértessék mindörökkön örökké álom.

Kitúrhatatlan megszáradt takonyrémálom az orromban máskor meg hányásban ébredek csak egyszer furcsa bensőséges szag üveges Coca-Cola kiszálltunk az autóból McRose ivója de lehet hogy Vése lehányom a zsiguli csíkos érdeskes üléshuzatát.

Tölcséresfagyi asztalra állítható maga a tölcsér keresztes meglehetősen tömör a McDonald’s reinkarnálta miként a technokultúra a vöröscsillagot.

Veszteségparipa franciakarcsit megolaszázhatatlan módon e rittyó-gány kollégiumi szobába köpte a skandinávfalloszú eunió (mint egy géj popsztár, nem?). Az eutista földrészjáró országközi tapasztalata a ruszkifil buszkifli más néven a csőrös villaglakó (fucking piece of shit). Drogos kísértetek járják be Európát.

Érdekes fejtegetni neki csökevény-angolul mi generacionsztikusan megéltük az egész kompjúterevolúciót

na meg a sípoló nyalókák beszámozva lehet dallamot fütyölni glória naná meg diszkont (mér jobb mint áfész meg közért mer hülyék azért) kiwiszörp kazetták ama kronvédelemmel ellátott Balduruzs Tódi. Micsoda lelkesedés! 600 forintokért rózsaszín cetlik nem is egy vérszem vérszem nem egészen érzem az alsó részem vérzem

gördeszka nem is tudok igazán skandináv kétléchez szokott csúszólábam térdepülök térrepülök térdrepülök pofáraesek. Ömlik a vér diadalút gyalogologoda anyukámhoz kaputelefon jaj. Batmanes gördeszka sokáig a radiátor mellett a szekrény és a fal közötti szükséglomtárban.

Kevés az ige tényleg akkor írok ige néhányat: ige ige ige ige ige ige ámen ige ige lőn ige, ige mindörökké ige mianyánk ige elíg-e? Migenerációnk hülye Blimpiskid meg szedett-vedett fajú Píódinnye youth of degeneration

például a brummogó náksi-hasonmás kapucnispulcsi fülbevaló szolárium ennyit ért az egész generák. Eljönnöm nemoké ez de legalább nagyon.

Valami frométheusz lelopta a tüzet az éjjeli rohadt égboltról női utópia ezígy azérezígy rémséges. A világ ugyebár fürdőszoba. Legalább egy szerelőember jönne már a polaxi nőiségkutatás e kérdésére a helyes megoldás kevésszínű mérei fotó pelenkásan tejfölszőkén piros szandálban ja nem lazán fütyisen tolom hátrafelé a babakocsit tapsoló közönség nőtagok családom alma materrr Fernando Ribeiro féltve őrzött nyilatkozata a női barátokról E666U666R666O666T666I666C666A na persze érthető így a férfiak kocsmában vidéken kártyáznak építenek soha nem iszom alkoholt és csakéskizárólag rombolok lásd itt.

Céltalan éjjelek a kétezer utáni években.

Megérem? Te mindent megérsz itt fekve nem úgy tűnik ezek a hagyományozódott hullák zombik az égen furán táncolnak

Megtanulok a műanyagkultúrában létezni

zsemle zacskóhenger ingyen gyimilcs zacskóhenger ingyen technopid rakol mélyére dolgoknak felsejlő összefüggéseket.

Egyszínű csúcsosodó gyertyasorok álcázzák a múltidéző ablakokon túli világot, sehon a kék (legritkább mindig kiég és ráadásul soros kapcsolás) zöld és piros és sárga karácsonyfaégő csak a négy kizárólag ekkor a lévautca felől errebandukoló családtag a csillagszóró elavul meghal szankciójelleggel mer kiégette a parkettát és a fallikus szimbólumba tekert (nyilván skandináv) matchbox-várost a misztikus hatlábú kutyaszentéllyel fekete vér bűnös oszlop északi szeleknek gyónok megtisztulás –10 fokban éjve hagytad (a folyosón senki) az ablakot fölöttem a Betyár (vagy utódja) karma nem képes megbarátkozni a rendszerváltás utáni kőburkoló padlólappal bezzeg a linóleum e sercegő ceruza ezen (no lám) hanghoz hasonlatos nem is bírom tovább.

A múltidéző bádogdob-óz újra aktív mágus. Nekem is van, kedves Oskar 2004-re a föld alá viszik a régi Moszkva teret például mélygarázsgótikuspunk mi lesz az hírös csövesekkel

én nem bohóckodtam sose ilyennel van hol laknom igaz, Peti, a Vétiéknek milyen lakásuk van? Ja, van nekik – ez a fű szegény Petik a változásokkor

Na azér a Véti hűpunk Hű, Véti, nem fagysz meg? De...

Meg ugye nem is vagyok buzi rokker hanem Hemingway és én magam itt dobnék egy hátast (kidobó hős partizán lehettem volna kamikáze) szipós rapper

Halálom minden bizonnyálra összefügg Krézytán meg Linkinbizkit hülye genny rokkerek Anyu a kurva életbe minek hallgatod azt a szart egész nap De fiam ez rádió ezt adják rohadna ki a bele ennek a szaros kisvárosi 30as energvációnak az áldkozott komunícionalizmusgyűlölő semmittevésükkel méghogy rádió mindig is utáltam őket hülye diszkókultúra kötöttpulcsis ingesdiszkó hányinger mivé lett a mi – Hemingvéjileg megfogalmazhatatlan – lázadásunk amiről én mellesleg egy halványlila fingom sincs és add ide azt a rohadt dobot te nyamvadt írróka mer összekuszálod a ritmus szavait.

A Somogyihemingvéj aszonta kérdezzem meg a Mátét aki béna regényt ír Brekiről és Vájtiről mert ő nagyonnagyon illetékes hőskorszak hip-hop téren meg hogy írjam rapzenében furaregényem

De én ehhöz túlontúl akadémikus vagyok és költői nyelvem mindent összenyalaz.

A fagylalt teszi bizony (írom de másra gombolok) és itt már a három jobbegyenessel padlóra küldött Hemingvéj K1 tavalyi bajnok alighanem hallgatna szélesszakállú tudása birtokában a perkusszionista Grass valami olyasmit írna hogy ugyebár szokás ilyenkor... vagy ilyesmi bemutatni a fagylaltárus Lostyán család kalandos történetét én a magam módján csak ezt írtam le. Meg a puncsot szeretem igen a lányok fagyosak a Kisfaludy utcában barna-sárga-rózsaszín hengerben haza lehet vinni mármint a Honvédhuszonnyolcba kávéskiskanál kiskávéscsésze az alja a lényeg hatszögkeresztmetszetű nagyon finom benne a felolvadott kotyvalék és ez hogy ízlik Nyálas Olvasó? A kerítések képzeld még magas deszkakerítések is akadnak gyermekkoridéző utak ABC négysávoszebra Nagyszebenutca Kisfaludyutca kispiac-Aranytér maradjunk a kispiacnál kékútcsap volt a sárga kempinggel ott szlalomozok első utaim egyikén (mégpedig az amelyik papírra fetrengi a dolgokat) az akkor még ott elterülő kispiacozók közt. Sleep with me come on aha and sleep with me shut up.

Ma a Valhallában az elesett hősök csarnokában jártam az állami vállalatok tragikommunkásai között. Sáév azaz Somogy Megyei Állami Építőipari Valhalla töröcskei házunk egy kártyaasztal az előtérben egy a szobában én a mama kedvence naná elte megyek már no pia apád nem én nem ne haragudj

A Rónitával elbeszélgetnék hogy lány létére hogy viseli apámféle építőipapáját ott lakom a szomszéd házban igen tudom hogyne tudnám és ön speciel tudja hogy hét éve a Konferr nevű számítástechnikai kiállításra utazván gyermekkori nőm távol lévén jó uram leányának formás gömbölyded aprókemény kebleit nyomdogálám? Ajakin az édes méreg voltaképp érzelmeim korai csúfos prostitúciója eszperente nyelven

A napok összegabajodtak, immár hozzám igazodnak, vissza a kozmikus mindennapokhoz, új nap első órái: a tett ideje, hosszú meddő órák, kudarc, álom, megmentő, az élet álom álomszép csodakedvesss

hosszú, meddő ébredés éjjel előtti rohadt tévé legszívesebben mindent lekottáznék kisdobom bádogára ami mastan álmomban folyik amíg az elvoltot idézem mert szörnyű bemaradásom lehoznivalóm lesz ha nem dolgozok kellőképpen sokdimenzán.

Sárga drótrács központi aula virágosládák műanyag muskátli az idő segít mindennek veszíteni tekintélyéből kivéve a gyümölcsmártás darázstésztával makaróniszósz fura gombával ivólé Margi Thairicsi kieszik több egészséges zöldet káposztát csalamádét kiiszik több vizet kimeri megenni a szalvétát a Péntekandris kimarad na ebben különbözünk komám jól álcázott parasztgyerekkel van dolgod ki sóskalevélrágcsáló disznóvágó miért nem kélsz versenyre vele miként e gonosz varázskönyvbitorló fővárosismerő nem ehetek körtét mert vesehomokom van félbanán negyednarancs pálcikajégkrém ceruza pajzán szilvai termopulcsi őse kisvárosi-falusi félredivat.

Átkukkantván a térelválasztó virágcseréplógató háromlyukú falon megpillantom a nagyokat a nagy lovakat anyukám osztályába járnak Filóta a másik a törpenövésű a Depeche Mode-arcú a Marky Mark én a földön fekve hallgatom a tavaszi város délelőtti lüktető zaját itt dobog mindennek szíve hát nem is tudjátok ha-ha hát nem hát ha-ha!

Az IC-s majd kiír, úgyis csak kiír, meg kúr. Tudja, hogy szipózom, anyámnak nem szól, ha speciel rájárna, biztos elmondaná neki.

A Péntekandris mellesleg ha még nem mondtam volna Elvis-reinkarnátor véletlenül sem imitátor nekem meg ugye Lennon szemüveg fogja rombolni majd eljoyceítani szemem világát furcsa művészbarátság.

Hahaelvis. (Nevet.) Hahamikisvárosnagyfehérdeszkafűzház. Hahakockafejek. Hahaolyancsúnyalányakijócsajcsakráraknakegyszemüvegetéshaleveszikazaztjelentihogyabelsőszépségkifejezésrejut.

Manapság oly nagy divat amerikát szapulni mint az a szószörnyetegből kiderül nem egészen alaptalanul. Először is a szocializmusépítő einherjerszkítáknak e téren mindent szabad kártyás kocsmai mulatozásaik során nyugodt lélekkel szemet húnyhatnak az alábbiakban részletezett ellentmondások felett. Aztán ezzel ki is fújt a kiváltságosak sora. A többiek befoghatják lóarcukat.

A nyelv megvédi önmagát a magyar nyelv 3000 éves Bordás Gabibóra nyelvészbűvészmutatványokkal szórakoztat az É-jelű r-6 tébéven ő izgul én nem mert a nyelv megvédi önmagát és engem

Az edimörfi akinek híres törvényei nemzedékeimet röhögtették gyermekként pedig megvédi a jóllakott kövérkisbuddhát Kelet és Nyugat ilyen brilliánsan egyszerű módon találkozik de jaj! a két lehetőség kioltja egymást mint a süket füleket döngető Zsidófaló a sikkasztó Zacionit.

Az ezeken a lapokon értékként feltüntetett nyolcvanas évek a magyar zenei életben szinte kizárólagosan hazugságokat szültek lásd fent

ezek a visszásságok lényegében megmagyarázzák miérthetetlen e könyv a lapokat alulról kell olvasni fonák ha lenne regényszövetem de minek az

Ja meg

amikor Apád [ez én vagyok de elbeszélő nagyanyám Márkezdi mítoszteremteni archetipizálni családunkat] a Bejának a nyakába ugrott hámer legetetett a juhász asztán a pulija mög felénk futott e resszneki apád meg föl a Bejára sutty főkapaszkodott rá de minta villám olyan gyorsan (Márkezdi kapisgálni hogy a Karcsi nem futhat föl a nála hét évvel fiatalabb Bejára tez jelenné teszi a múltat nosztalgia és Anakronizmus nem szólok igen érdekes ez úgyis rájön hogy téved) de nem hát aszittem mögszakadok

te Karcsivagymivagy Andris. Há nem szóttá tennap mikó elmeséltem hát az te vótá tudom nem akartam szólni te futottá fő a Beja nyakába

ezüstlánc elkunyerálom deminek tudom mert fogkrémmel lehet karbantartani lenyűgöző fogkefével sikálhatom torkomat

egy másikat meg minap vittem vissza a mamának az is jó soká nálam volt kosármeccsek Valterpeti Petőfi Gyakorló Kisfaludy fekete edzőcipő 3/4-es szárú kosárcipő szabadidőnadrág felhúzható oldalcipzárral sportember összeaszott kosárlabda a batmanes gördeszka mellett a szekrény és a radiátor közé beerőltetve Chicago Búlsz a múltból kihullsz letűnt a kosárlabda leágazócsillaga de a Bobek nyúl (ezt csak később tudtam meg róla statikusss szereplő ő kicselezem visszaszorítom a felezővonalon jaeza Valterpeti namindegyremegy majd 10 év múlva ugyanazt csinálja csak persze ifi meg profi) Kifliricsi még mindig nagy bullsosok ennélfogva ők is hiteles források lennének az amerikanoszocialista kultúrnemzedék ama krónikása számára de ő inkább:

Benejani: Kif. Le. Kifle! Kif. Le!

A sárgapiros fakkban zöldfüzetbe (olyan mint ez) irkáló Györkemörkemörfi tovább gondolja Kifele biztos Horghertörvény de hol van még az Immortalité?

– Tudod, mi nagyon rossz?

– Mi? – kérdez vissza a teljesen más kérdésre minden idők legennivalóbb bepisilője. HIBA!

– Pepisilni, ahogy végigfolyik, elöl-hátul, hosszúnadrág...

– Nekem mondod?!

– Neked, mondom, hiba. Egyszer, mikor kiértünk a kertbe, na akkor, lementem és sss pláne, tisztára még szerencse volt, hogy...

Mosolyog.

– Ja még nem is mondtam... Vagy mondtam?

– Nem tudom. Honnan is tudnám...

[a Jövő]: – Mondtad.

– Persze, osztálykiránduláson, nem tudom, mikor és ráadásul két osztály volt (most olyan részletek következnek, amik csak a könyvbeli verzióra kerültek fel: bónuszrészletrack:) élő pinballt játszottunk Alantossal meg a Miládonovicsékkal. Mu-mu-mu-multiból ez, világosan emlékszem, a kifesztített körkép, üvegkupolában várakoztunk, mint egy rossz scifiben, de egy jólirányzott kaviccsal megrepesztettem anszterünk falát, azt hivém hőstett, de valójában meg se történt talán

és bepisiltem

– Te is, micsoda, hogyan?

– Téren voltunk, mondták, hogy nagyon kell, mondtam, menjenek be a vendéglőbe, kéredzkedjenek, okéoké, menjetek, majd én isss

és akkor bement, nagyon sok volt, teljesen és azt mondtam, lekapcsoltam a villanyt [haszontalan, ronda regény] ööö hát izé kifröccsent, mikor a kezemet megmostam. A hosszúujjú pulcsit csak úgy magam előtt lógatom (szentimen-talista, feketefehér, fiúlány pulcsi, mint a tolltartóm kombó) rendesek voltak, álnokok, van másik

nadrág biztos ezt akartam írni mert másik nadrágot húztam akkor megálltunk benzinkútnál valami újfajta Mindirát ittam később pedig ez inkább ötödikben volt biciklis nadrág oldalt színesszéles csíkos fekete feszülős + XLes fehér póló + gombafej + Kifliricsi anyám is ott volt régen mindig a mama jött megy majd veled a laktanyába is az út mellett megálltunk a bozótban elindultunk talán fenyves csak lehajolva lehet rohanni kergetőzni és asszem a Szabóévit kergettem.

Az a kaposvári fiatalember aki tizennyolc ésves és egy szál füves cigarettát adott társának aki tíz hónappal múlt tizenhét éves és három év börtönbüntetést kapott.

Anker-ház és a bauhaus nemnemnem talán mert öngyilkosság és darkwave az emberek csalnak mindig Magyarországon szürrealista mindenki csaltunk bizony. De még mennyit csal ez a sok szöveg csal csal én nem csalok figyelem nem csalok vigyázat nem csalok.

Zsirozzunk papa nagy spíler zsuga a zsuga ulti piritott pandurszar Derrick igen Klaus zsír szeretlek papa nagyon ezt nem tudom szétbontani mama téged is nagyon

– Andris, Andris!

– Hé, hívnak, ott vannak.

Hú, ezt megúsztam. A francba. A franc essen bele. A fenébe. Egy dagi gyerek meg akart verni már hívott oda a Kisgyörki de kijöttek a mamáék. Hogy örülök nekik.

– Várjatok, kirázom a homokot a cipőmből belefolyik a szemembe.

Üresen maradtak azok a házak, ahol a zsidók laktak, tényleg csak a lelkek járnak. Mi a keresztények maradtunk életben MI LESZ AZ AVEMERREL?

AvemarIÁ! Professzor katolici zsidószerető és látens lázadó antiklerikális.

Megugye miből áll egy emlék felidézése. Egyesek sütit majszolnak és bizonyosan a polgári világra szavaznak mások különféle lakótelepi underground-kellékeket nézegetnek éspedig hajtógázas sprét gyerekek kezébe nemvaló felnyitni tűzbe dobni sugárzó hőhatásnak kitenni vegyük sorra kupak le kis fújóka le szántóföld közepén lobogó tűz tatatamm tatatamm tam-tiri tambá-dob-dob robban nem-robban

Naná hogy robban

Kinderszar doboza + ecet + sütőpor + kidobni a nyolcadikról ötöt szádra nevedd kuncsorgok a kockacukorért a Sipos júj bekötözte az ágy alá az Olivért él nekifutásból csúszórúgással megrúgta még egyszer öhöm a srácnak fenyőmikifeje volt és szkinhed is volt de kinőtte a feje is megváltozott de azt hiszem megmaradt erőszakmániás militarista kommunizmusgyűlölő lett.

Merugye a ludasmatyi meg belép a végén a Kommunista Pártba. Nagyon vicces, hehe. Kisváros. Nagypolgár. Élhetetlen élni képtelen megélettelen. Letűnt korok tündöklése és bukása – szörnyű tündöklés és megelégedő bukás.

Hi, there! Valamit Kánkániával kapcsolatban írnom kellett volna (fanclub) de inkább maradok a szójátéknál.

A kerek/ovális ablakok miszticizmusa régről ered. Toronyszoba ablaka ha Munkácsy oldalán megyünk egyenesen (ki lakhat ott a sarkon) a zebra túloldalán a ház egy furcsa szobáján két gömbölydeden kísérteties ablak.

Alighanem a lefekvés és az elalvás közötti messzezengő töprengetések hiányzanak. Tervek, tettek, szerelmek – ímé, az aktív művész.

S most s? Szenved, sokkal inkább szenved, mint akkor. Manapság nincs manapság se tegnapság se holnapság. Csak rapzsák.

Megaszánd szisztem sokaknak isten nekem „kedvenc költők” de attól tartok ez már csak létösszegző sokadgenerációja annak ami hites forrásnak számítana. Elvégre ‘94 vagy mi.

Felhívtamte lefononde nem volt ott hon ezek az ikrek haha mindkettő volt csajom szódásüveg igazi csecsek totál ugyanolyanok néha mind a négy az enyém volt jézusom de buták a nagy fűbe dugtunk először ezer éve még ide a kinizsibe jártunk estefelé mindkettő olyan alázatos macskamód simuló kispredátorok a fűzfán fütyölő rézangyalkák én a pléhkrisztus és két szemüveges hús-vér apácám figyelnek hintáznak ez ecélra növesztett hintaágon tarzan ésetöbbi

Unokatesóm a pavilonsorok előtt elhaladva vendégségben generációs élményeit megosztva kifejti nekem hétévesnek mit csinál a kuki meg anyu meg a kisgyerek és én műveletlen mamlasznak tartva tűnő mosollyal szájam jobb sarkában hitetlenkedem. Nanehogymár.

Lényegében még meg sem kezdődött az emlékek, a múlt, a gyerekkor, az átmeneti kor értékeinek széthullása, már kutattam, vándoroltam: északnak, kifelé a városból Mocsóval, éjszaki Moigh Tured előtt (molyok nélkül) egyik garázsba berendezett éjjelnappali füredi 81 fele de nem is ott ahol telefonfülke van. Volt valami poén is, de ez nem tartozik a tárgyhoz.

– Jó estét kívánok, segíthetek?

– Sajjnosss nem.

– Haha. (Nevet.)

– Ja és kérem szépen ha megírja eztet a nyavalyát vagy mit regényt a Balázsról vagy izé hogyishívták mintha a saját szomszéd gyerekem lett volna amikor nálunk vett zsemlét mi mindig figyelmeztettük hogy megöli őt az a ragasztó vagy intróhígító írja bele eztet nyugodtan mi mellette álltunk a volt férjemmel mikor mentünk egyszer föl a lépcsőházban kilógott a lába benn feküdt a lépcső alatt na akkor a Sándor aztán jól megrázta beszélt a lelkével izé... a fejére beszélt írja bele csak nyugodtan hámer... mirő lehet írni annyit egy vastag könyvben? Nem tudott tovább élni minden megváltozott ami visszahozhatta volna de nem ezért leugrott ez nem sok segíthetek

– Sajnos nem

emlékszem milyen számpóker vagy sorpóker játékom volt a kettő nyolcvanhatosomon amin lényegébe véve megtanultam pókerezni csak a nevét nem tudom észkerék más micsoda játék meg a tévébe is szerencsekerék láthatatlanul nyomtalanul eltűnnek a dolgok és a mindennapok emlékezete képtelen megtartani őket. Az éjszaka nem mindennapi.

Kazettás plusznégy komondor LOAD ? ²RUN a nyikorgó gép

annak a klipnek és zenének alkotói biztosan ismerik az erőművészek tevékenységét (aktivität) ha nem is a rádióból. Az erőművészek egyben egy együttes és egy szójátékos fordítás, melyben a műt kétszer kell olvasni. Hogyan is vehetném rá erre az olvasót? Például ha csúnyán írnám az erőművészek műjét, újra kéne olvasni. Ez jó megoldásnak tűnik, tulképpen meg is történt a csúnyánírás, a kézírást azonban csak nekem kell elolvasni (csatt – a vaskos kódex rácsapódik a filológus amúgy is mérgezett ujjbegyeire, aki kínjában felszisszent) a gépelt szöveget pedig nincs kedvem elcsúfítani, marad hát a vágatlan verzió, ennél a műnél úgysem alkalmaztunk bocsánat elvérzek folytatnunk nem lehet eff.

A grófok alatt nyög a nép én is elveszi a kedvem szaru-on

Transzformer diszeptikon méghogy nem ponyva fantasy ja meg a Hammerfall persze kereszteslovagok pogó árja mélyben Rapszóda

pláne

Újra a régi gödörben nos a homokozó melletti legurulós út melletti szánkózódombok tetején volt egy ilyesmi gödör el lehetett jól bújni a fűbe. Szerintem ez hihetetlenül fontos és izgalmas dolog, lehet vitatkozni, kedves sokak, olvasásra fel! Éppen most azt látom merengve, hogy az éjjeli rohadt tévében leugrottam a magasból, mielőtt körbepillantottam a lakóházak tetején.

Világos nyáreste messzezengő fájdalom a probléma közkeletű.

Zavában jajlik a programok végrehajtása ámen talán az ember újra magára talál regisztrálni ne felejtsek NEMED népe NEVED népe KOROD népe. Ködös Ginnungagap jártam arra nemrég nyomok a hóban a gyárba vezetnek felrobbant garázs mellett vezetett az út garázsváros mifelénk így hívják elég kísérteties hely mikor kicsik voltunk meglehetősen otthonosan mozogtunk ott papírdobozos csúszkálás mágikus egybeolvasztása az évszakoknak a markolók amik kivájták otthonunk kis üregeket biztosítanak az olajosdobozok -hordók elrejtésére.

És egyre csak a mászás felfelé meg a mélybevetés

Hát elel kúl juniúr elel ha nem tudsz magyarul énekelni csak akarsz a burzsoávillaamerikailapostetővel bezzeg az megy mint a buzik is próbálkoznak dehát nem megy nekik.

A cigányverés helyszíne ott a két-v-s kifliricsis meredek feljárónál ha balra fordulunk egy telefonfülke majd ott benn egy betonasztal és padok halovány emléknyomok inkább csak amolyan helyszínelés. Mindössze 5 percig tartott belegázolnom az Őskáosz közepébe.

Furcsa egy hely. Azt hittem elég feltámadnom a halottak közül – igazából csak élőhalottakkal találkoztam – szóval visszajönnöm, aztán lemasíroznom egy ötperces lazázás keretében a szokott útvonalon (itt mifelénk tudja mindenki, mikor hova kell lépni, melyik üveg tört és melyik tört üveg – ejnye, ejnye, már látom is, hogy nem érted!) és csak nosztalgiáznom kell: hogy megváltozott minden, arra emlékszel, hogy... meg itt, ekkor és ekkor még... de nem: itt minden a régi, a régi, ami nem kövült meg: betonba ágyazódott, s azon belül tovább élt, furcsa üresség vegyül itt elmaradottsággal, beltenyészettel, körbe-körbeséggel.

Drága Balázs szeretett öcsém most aztán vagy abbahagyod ezt az ostoba fecsegést vagy szörnyű párhuzamokat találok vonni földön fetrengésed és kedvenc könnyűzenei együttesed kísérő táncosainak földtánca között. Ugye nem akarod? Más részről viszont jelentenem kell neked, mint a lakótelep homokérafelelősének hogy rémséges annomália történt a lenti italdiszkont előtti meghatározatlan rendeltetésű építmény (falai fehérek és Kinizsi és Gyakorló iskola-stílusúak) körül éspedig rablópandúr (3 év múlva a Pipacsban) egyfajta speciális fogócska jelen esetben újabb specializációkkal: befekvések falhozlapulás gyors be- és kiugrás. Balázs drága kollégám mit tehetünk mi? Mi?

Nehogy azt...

Szí...

Nehogy azt mondtam nehogy azt

junk

igen skarláp ócsalap emblémás öv egyszerű műbőr szíjj

azt csinálom kedves Hablatyhal báty hall engem

Ne jajongj ne jajongj

Így szólt az önmagából kivetkőzött raccsoló popsztár fan-clubjához on-line.

Ha-ha. Testvérem ez nagyon mókás. Te én nem tudom miért de azt hiszem megtaláltam a választ minden problémánkra valahogy így hangzik:

esti mesét mondani Tolkien is lehet azannya!

jó éjszakát kívánni Tolkien is lehet de esti mesét mondani a legjobb Weis-Hickman.

Nana, én vérem. Olybá tűnik, tudatod bitang bitbitorló beatekre bítod. Ohó! Vagy úgy, látom én már! Tudatod bére megéri a pénzét! Jól összekuszálod nemlétező tervét a médiómnak. Szép munka!

Hogy ki mit ért meg nem lényeg hogy ki-mi tért meg leírtam értsd meg én meg én meg még egy: a múlt amit te nem hiszel annak rossznak végre levetett szűkzakósságnak szakállasságnak vastagszemüvegkeretességnek gondolsz poli-tikai rendszerek állítólagossága zavarja össze szíved hangjait – zokogás a pillanat tragédiáján: talán a most sincs csak a pillanat az imént-elmúlt most és a most-elmúlt-most között. Ez a három éspedig én a szerző én a főszereplő és a most-elmúlt-most.

Van tehát főszereplő bármily meglepő lettlégyen e légyott

az istálló falán szárny nélküli, papuccsal lecsapott, tyúkeledel

csakhogy a szerző közbekotyog

Van tehát szerző bármily meglepőnek hatna tán hanta tán

torgó sorok vöröscsillagba rendeződnek én vagyok a naiv párhuzatvonás és a szipós tobaság

csak a főszereplő egy letűnt korból ragadt itt és ragasztó és meg is halt hirtelen ja és közbekotyog.

Egy nagymamanéni az éjjeli rohadt tévében lekapcsolja fejemben a villanyt és felvisít: szabad a szociáció! Csókot cuppantok írótársaim gondterhelt, üres homlokára mikor azt mondják a művek olvasatban léteznek. Belső önteremtő erő létrejött könyvet színezgetek létrejött könyvet lapozgatok létrejött könyv kerül hozzád. Freudi traumák szorítják ki az embert a világ középpontjából és emitt a prériférián az alvégeken új élet sarjad jó hely ez. Távol

Bús György vámpír a kommunisták szerint na ez nem egy produktív mondatfoszlány de jót nevettem rajt.

Akkor tört össze bizony minden. Ott, a szemekben. Soha nem tudhatja az ember, ki is valójában az ügyeletes pszichiátertanonc, akit sürgősségileg kivezényelnek: nosza, mentsd meg, hozd vissza, bírd el, húzd föl.

Az egész nép lehet ez a szerencsétlen. Én látom a szemüket: kannibálként nyúlnak felém, kétségbeesetten; ott pilledek illatozó szívük cSüCskind.

Nem feladat, munka vagyok nekik: ha megvagyok lehet hazamenni, nyugodtan kérdezgetni – ó, nem! Saját önnön tulajdon életük lóg ott zuhanófélben: erősen tartják, küzdenek, átkozódnak: miért, mi a rossebért kell kicseszni velem, miért ilyen nehéz, miért nem vagy képes

és hirtelen minden széttörik

suhan és fej fejek agyak kezek ezer és ezer darabra és a kivonuló Columbo fejében bizony megfordul a dinamit és a pirosról szürkére festett, összekarcolgatott, nyolcadikra járó horrorisztikus lift ajtaja, mint gyilkos ötlete, ugyanekkor a szemet belülről szétzúzza a tébolykalapács hohó vaksi gyerek.

Nadeakkormost legyenegykis rendszer.

Marginális viktimizáció a szubkulturális punnyadás a lakótelepi semmittevés

Egy fiú akiről meghal és nem tud semmit

Tehát ez vagyok én mint mindig

Rendszer itt nem lehet inkább vegyünk ki egy filmet

Muhamer efemer összever

Gabriel nemenjel

Szép kis barátok vagytok

éshát mindennek varázsos értelme kettőtök mindenség szerelmesss

akárhogy is susogsz te főhő

A vég a vég minden egyre jobb a végén minden jó lesz én is megígérhetem te figyelj a bűnt magamravállalom azt lehet kérdi a jézusarcú hát persze szól kisbé a rohadt életbe fiam összekentétek az AGYVELŐ HAJNAL GÖRÖGKELET tarohatt fotelt mi az istennek hozod föl ide azokat a semmirekellőket

az ajtóbecsapódott avagy megunta a szerző az írást nem tudom mindenesetre az élets matróna elnémula

egy másik szereplő (Szécsi Noémi, videotékai alkalmazott):

Hát kérem a Balázsék igen gyakran jártak le ide meg a Nóritól tudom hogy oda föl a Viperába is jártak merugye a Szilvi az ott dolgozott éshát tudja a Szilvi hátszóval mindenkivel Nem azt kell mondom nem kategorizáltan kijelentem nem a mi filmjeink vitték föl oda szegényt az ki van zárva jó tudom akciófilmek Tereminátor de nem lehet mindent ezzel magyarázni idefigyeljen felmérő úr kutató úr megkockáztatnám hogy ezek nemhogycsak nem ártottak de sőt! használtak meg kell mondani és most meg kell fogódzkodni ezek önnek is és énnekem magamnak is borzasztó sokat segítettek hogy érti az emberség mibennünk – magam sem tudom mit beszélek hjába néz – ha ezekre a filmekre gondolok nem mint mai értelemben vett CD-filmekre ilyen hájperkjúb színema kommunistkáció hanem vérbeli régi filmekre úgy érzem komplett kultúrbomba

devianciákat keres a múltban azt mondja nos most hogy így föltette ezeket a kérdéseket mintha öntudásra ébrednék: ott nevelkedtem ott fejlődtem én magam is a Béke-Füredi lakótelep betonasztalain meg alattais persze PIRULA

Hogy megváltoztunk, igaz-e?

Miazhogyma

Mekkora ostoba gennyládák 1987-ben ezek az önmagukat embernek csufoló lépfenefrancok tetves metálosok csak kerüljenek a szemeink elé ezek egy szart rappelnek ugatnak inkább hű még az öreg Hurvinyek beszívva se olyan kőbuta mint ezek Metallica köcsög felvarrósok na jó a Csöndes az hallgat valami hülye Fantom meg Sámán meg ilyen baromságokat de ez nem a mi világunk ő se éli nagyon bele magát kell annak a mély lelkének megugye törpe... szóval kicsit fogyatékos vagy mi de jó arc én eszembe se jut Matzerath-ni. A donnerbe azok a fasz újgazdag burzsuj rokkerek kemények tényleg hogy a rohadt... Lejöttek mikor megvédtük a bonanzás csávót akire rászállt az a tetü rocker

egy frufrus balek volt ám csetepaté késekkel jöttek a szemetek. Kemények voltak de mi még keményebbek a Csöndesen keresztül lett eltussolva az ügy ismeri azokat a vezéreket mint nálunk a bátyám meg én is meg a Steve-ék csak ezek nagyobbak valami maffia izé okkultak a tanaikból vagy mi a szar meg a burzsujokat nyúzzák rászállnak egy-egy nyakkendős kockafejre meg diszkós öregbuzira és szenyózzák – kicsit betegek a srácok de a köcsögök végül is megérdemlik – de hát én nem tudom hogy van ez mert közöttük is sok a burzsuj ha nem lennének azok nem is tudnák úgy megszervezni az akciókat aputól ezt nyúlják le arra csalnak ki lóvét mekkora házaik vannak a kárpótlójegyekből a belvárost járják fölfújták nemrég – jórég – a somogy alsó lépcsőjénél a téglafalra hogy Bárthory meg hogy Black Metal – ők tudják én nem is nagyon járok arra mi ki vagyunk ide zárva a gettóba lakótelep ahol lakom veled nálunk a Csöndesék fújták hogy báj-ó-házárd meg brujeria hardkór cuccok a jófej rapperek is nyomnak ilyesmit.

Itt kint, a végeken, a gettó – miféle hatalom ez, miféle hatalom, erő volt ez?!

‘98-ban már hűlt helye az erőnek. Hűlt helyem nekem is (az ablak nyitval)

Belőve nem éppen jó mozogni, a Fülöp egyszer elveszett a mocsárban expeditív fénycsávók segítettek neki újra előkeveredni.

Én most úton vagyok, ellenirányben haladok, mellettem, fejemben zúg az ár.

Kerüljön akár irodalmáréletekbe e szívrepesztő pofátlanság: az élet füzetén egy oldal üresen áll. Visszatérvén a mennyekbe a francos krónika odale maradt, a szörnyű ördög kérte elolvasásra... Pedig biza! A menny újfent megnyílt előttem a pár négyzetméteres szobában éjnek hévadján a múltidéző doboz Conan-isten ama Krom megmutatta nekem az Acél titkát no lám rendszerváltás utáni technikai fejlődés mely az acélipari KULTÚRÁT fölöslegessé teszi sárba rántja a mélybe tiporja. Isteni régi munkanélküli emberek.

Ezek a rohadék kötelezők, ki a rosseb tud ennyit elolvasni? ez a szemet Kofferi néni nagyon kicseszik velünk, mi, srác? Tudod tesó, ha rajtam múlna, tutira üresen hagynék lapokat a könyvben, amit írnék – annyival kevesebb görcsölés, meg milyen piszok gyorsan lehetne már azt olvasni... meg faszán bele lehetne irkálni jó kis rapszövegeket.

Hülye vagy öcsém ne rohanj már állj meg fogadd el ez van elmúlunk mink szépen lassan ki tudja lesz talán meló anyu jobban van helyrejön minden figyelj észrevettem csak a régi dolgokról beszélsz már jó ideje neked ez ennyire bejön miért tönkreteszed magad teljesen ennyire már nem kéne beparáznod nem világvége ez várj már hova rohansz nem érted? fogalmam sincs hol vagy egész napokat teljesen eltűnsz a vasút fele mész miért hablatyolsz mindig Balázs én is hablatyolok így biztos nem szólítnálak – miért hablatyolunk? Hiszen mennél én meg hagynálak mennél tovább mennél annál ennél lennél mennél inkább lenn él annál inkább lennél aninál eszetlennél várj kitisztul a fejem a tied is tudom elkapnak ezek a hülye zsaruk ha így ordibálsz persze hogy régen jobb volt hogyne lett volna jobb persze meló is volt suliba is jártunk meg hatalmasok voltunk itt voltak ők mára eladták magukat ez ma az úr a pénz az isten csak ez érdekli őket téged és engem is csak ez a pénz meg ez az új nem érdeklődik nagyon irántunk nem csodállom.

– Köcsög szipósok húzzatok a gennybe!

Kis taknyos ne is figyelj rá öcsém, gyere, jöjj.

Hé miért akarja hogy a mennybe húzzuk miért ők olyan ifjak olyan nyersek hogy lehetnek mégis ily romlottak? Mit jelenthet ez az új ifjúsági deviáns csoportpaletta? Csoportspaletta? Miért?

Nem tudom a szapu tán tudja tán nap nap után apu szapultán szimatol szipután szegény öreg bolond maradék józan eszét kis öregemberkutyaként kiköti a kocsma előtti forgalmas út mellényegtelen egy virágalátét táplálja létét vizet lifetyel vegetálacska

Mint majom a köszörükövön nézd ahol lakok veled a kiscsávó nézd mily nagy tulok ojtsuk le a villanyt sss nézzük hogy teker

mi a különbség mi változott szenyiór narrátorreádor nem sok

• részegváltásos szipósok a 90es évek végén anakron
• márfüves szipuspunkok ugyanakron szinkron
• kisanakron fingósgyerek régebben diakron
• avagy az esesescsaj ottholvan akkoron

Hát ez jó érv haver de kérlek állj meg ha pár a márhuzatoknál tartunk megállt tegnapelőtt ugyanitt Véti az Etáék hű krónikása

Eta... azok az összefüggések! ETA 7400 ETA 1982 az eta fúvószenekar megkezdi műsorát... nohát... az Etáék régi emberek mi lehet velük...?

Hát számeset lehet mint te vergődhetnek más tájékán e kozmikus

megyek rohanok megölök valakIT

várjosnak avagy földalattszik pszt állj hisz hallatszik ne menj Balázs múltba ne áss jelenba-lage vagy lehet hogy kopaszodó médiageci már vagy ott van ahova menni szándékszol vagy neadjisten benyögi épp majrémagyar szerimániumon hogy nem csak emlékszik emlékezik hanem hadakszik hadakozik van az adott tőtípusban ÉS MICSODA TÉMÁBA VÁGÓ PÉLDÁK

Véti állj meg

Úristen Hurvinyek hol vagy?

Itt vagyok mögötted

Jézusúristen Hurvinyek valaki üldöz holvagyholvagy?

Itt vagyok Hurvinyek vagyok mögötted és engem is üldöz valaki jaj

Ááá

Ott meg egy regényvámpíró narrátorreádor rémséges tinédzservándora a városi éjnek

Meneküljünk az időben

Véti ne rohanj úgy lemaradok és elkap az a cskó egyre nagyobb

Bazmeg Hurvinyek ha nem rohanok ÉN is lemaradok

Bazmeg Véti de mögötted én vagyok

Ja tényleg hát akkor...

Hurvinyek állj meg

Úristen Véti hol vagy?

Itt vagyok mögötted

Jézusúristen Véti valaki üldöz holvagyholvagy?

Hurvinyek ne rohanj úgy lemaradok és elkapnak a zombik

Bazmeg Véti ha nem rohanok ÉN is lemaradok

Ez a sorsunk, asszimilábadozó barátaim – hogy minket, üldözőiteket, bátyámat és engem ki kerget jobb, ha nem is tudjátok. Rohanjunk, rohanjunk, rohanjunk..

Tohomi huh emlékszel futásokra a huh iskola... körül? Hallasz?

Hallak de rohadtul megállhatnál és beszélhetnénk. Úgy.

Ne izgulj mindjárt ott vagyunk.

De hol tesó hol hova a rossebbe rohanunk. Így? Ha ezt most... olvasnám. Húsz golyót röpíteni volna... kedvem... az írónak a fejébe... Hova?! Tudom hogy tudod...

Naná, hogy tudom, de úgy gondoltam, így a végére kicsit belehagyományosítha-tok, már úgyis bent vagyunk minden emlékezés legmélyén, megszülettünk, itt rohangálunk teljes hús-vér valónkban végre a beteljesedés felé. Tesiórákon huh... emlékszel? A lányok... illata mindenki... mackónadrágban kék... piros... csodálatos és... a klipekben az oldschool arcok... is... Ezek? Ezek?! EZEK?! A mai rohadék bőgatyás ekö ekö nem beszélni emberül... annyi agyam van mint egy orrszarvúnak fubu fubu én lenni tetü barom átse... öltöznek kiíratják magukat az... IC-ssel ott feszítenek a köcsögök meg bepofátlankodnak. Néha egy ziccerre...

A verseny... akkor igen volt értelme... a legjobbak voltunk, ugye... mameg...

ha hülyevagy, te vagy a hülye, el vagy fogadva, mert te ilyen vagy, van létjogosultságod

ha köcsögvagy, te vagy a köcsög, el vagy fogadva, mert te ilyen vagy, van létjogosultságod

ha baromvagy, te vagy a barom, ——————— " ————————ha ostobavagy, te vagy az ostoba —————–— " ————————

ha tetüvagy, te vagy a tetü, ———————— " ————————–

ha nyomivagy, te vagy a nyomi, ——————— " ————————

ha gecivagy, te vagy a geci, ———————— " —————————

ha szarvagy, te vagy a szar, ———————— " ————————

ha tökéletlenvagy, te vagy a tökéletelen, —————— " ——————

ha szennyvagy, te vagy a szenny, ——————— " ———————

ha én vagy akkor meg összeroskadsz a rádnehezedő tragédiakorona alatt.

Huh, huh, megfuladok, öh, öh, huh.

Ez a világ el fog sorvadni, mert mindent megenged a benne létezőknek.

Magukat ez ez ez csakis ez érdekli     meg a pénz

ami közbenső dolog van az mind mellékes    de igényt tartanak rá

Nem számíthatok rátok

Nagyon szépen kérem beteg vagyok nem tartok rá igényt

nincs ember a földön aki ezt 7 évig

nem számít hogy a másik

hát én is leszarom a maguk pofáját

hogy mennyiben leszarom azt majd megtapasztalhatja sőt már tapasztalhatja

Csak nem vagyok hajlandó a hozzátartozóimat kirakni

küldhetnek utánam stricit kurvát

Nínó úr és a ringyó kurvái

csak akkor még a Zoltán megvolt      de most már nincs meg úgyhogy lehet botrányt rendezni

Terrorral szállt rám     ő játssza meg a bazári majmot

menjen a falusi k         barcelonai Nínó

Megfélemlítés kibaszás           Ne várd meg míg mások akasztanak fel

Érdfelsőtől minden állomáson és megállóhelyen megáll felhívjuk kedves utasaink figyelmét hogy a vonat

fogja magát feküggyön le aztán alugyon az égvilágon semmi értelme nincs  de csinálja       nem lehet kiemelni ebből ez egy örök szóga ennyi   akaratereje nincs egy bábu amit jobbra-balra dobálunk         Elmehetsz a kurva anyádba

Ezér kapod a pénzt meg ezér bámulsz

Ehhemm         de csak mindig oda szállnak fel ahol én vagyok a többi vonatba nem         

Öhhö öhö PUNK’S NOT DEATH Hülye kurva diszkósok

Na CSÁ!!! SZÍVUNK EGY KIS Jo-Jot?!

Mindent megenged nagy hosszú barmok nagy hosszú klónrózsát visznek nyomi barátnőiknek. Mi mikor fújtunk föl dolgokat a falra? Emlékszel a ceremóniára tesó a neveink ott a szétdöntött nyomdaépületben a sáév épületeiben a kisház befalazott téglaablaka mögött a C+ mellett ezek meg többszáz forintos hülye filceket

My Favourite Group!!! Itt jártunk: (2002. OKTÓBER 25.)

ugrálni! Lehet, de nem szabad! Hülye buzi Balázs!

Ne személyeskegyed kishölgyemke.

Itt mindent szabad Hülye Buzi Balázs. Az írónak szabad olyan elmebetegek hablatyolását körmölnie akik lóversenymaffia múlt áldozatai. Kérek egy csipszet.

Na szia.

Anitma hallod ezek a rohadtak ismerek egy tanítást ami az animagyűlöletre nevel őrület hogy szinte követelmény hogy el kell tűnnie valaminek hogy jöhessen a selejt új persze kell ma a selejt hülye nem vagyok tudom ki tudja már mi a Megaszánd szisztem ma jön egy hamis egy ál egy gaz és pénzt csal ki tőled bizony ma ilyen szörnyű aljasságok történnek csinálj mind több gyereket fel se merüljön benned a kérdés hogy miért is van ekörül a hercehurca túlnépesedés kifogy a nép tökéletestpedünk csúnya rossz modern ember szerintem vizsgáltasd meg az agyadat meg vizsgáld meg a szívedet is ha már vizsgálódsz miért nem akartok leszerelni?

Csináld a gyermeket folytasd ezt az egész nyavalyát formáld képedre formáld az animálságosak képére nonprofit világmegrontók

Adott egy hülye ember és terjed mint a kór keresi vonzza a hülyéket vegytiszta hülyeség fortyog átformál minden jóérzést mert magához szív

Nem tudom miért, tesó, de egy ideje nem bírom elviselni az emberi hülyeségeket. Néha arra gondolok, pásztor vagyok, fűszálak között fekszem. Aztán meg arra, hogy egy százlírást dobtam egy firenzei szökőkút lefolyónyílásába, mert félek, hogy felrobban, és valamit elszalasztottam, valami kirobbanó boldogságot, amit az ember csak ott képes megérezni, ahova az élete, a léte láncolja, képtelen vagyok elmenni, odébbállni sem

ideföntről magasról belátok úgyis mindig a dimenziók közé. Itt, a kéményen vagyok mindig, látom, amikor keresel. Hálás vagyok érte.

Lábam ősi füstbe nyalóga ős korom az én korom koromom koromorr komor kormom s e kor – mom fullasztó az anakronizmus első és mindezidáig egyetlen alaptétele: „Nem szeretek beszélni a koromról. Fekete, kilátástalan, mocskos és fojtogató.” ez mindig ez a most mindig e borzalmost tűrni

Mióta meghaltam, azóta szabad vagyok, megszabadultam a mosttól – ez a hülye újság is teljesen megkeveredett: most, majdnem egy évvel (sietni kell) a dolog után közli le halálhíremet, furcsa, tréfás elhallgatásokkal, fikcionizálással. Euhalloffémizmus itt lapogatom a combomon a zsebemben pihen ideadom bátyám, érdeskes kezednek... jaj ragasztós lett egy kicsit.

Hiszünk a test feltámadásában úgy-e?

A feltámadás módjának részleteiről hiba lenne információkat keresni a hívőknek.

A Gonoszoknak szenvedését még az is növeli hogy Ábrahám kebelén látják milyen jól megy a Jók sora.

Ez az én testestem mely értetik adatik eukarisztia kedves egészségedre jó öcsém a keresztény hit központi meggyőződése

Csámpászka miért rohansz öcsémuram?

Hogy mi no hát végre bevettem magam e dzungeleső erődbe tarzan ólja lja kövess bátyám utolérsz-e régen te voltál az ügyesebb de nézzed hogy dzsimpaszkodom uramatyám expeditív diszkócser kész vannak a srácok teljesen még olyan látomásom is támadott hirtelen hogy megnézem a parkolóórán az időt és eszembe jut egyszer évekkel azelőtt milyen nagyszerű földönkúszó bokorfogócskát rendeztünk odale idegen terepen de nem biztos nem és gondolom de nem biztos nem is gondolom de nem biztos nem én gondolom

Hallod, még mindig! Hát én nyakamba veszem a lábam! (A lábatlankodó húsgolyóbist Beke’tt Tóni segíti előre.) Szól ez aszar.

Gyimálj csap-csap szerveket!

Most ezt indirekt módon bizonyítom.

Hányan voltatok, kedves Bélám, a ti osztályotokban, a 8. f-ben?

Negyvenketten, miénk vala a legnépesebb osztály, a leghosszabb népsorral. Tudom, Bence, szerelmetes öcsém, ma az igazgatók házaló ügynökként járják a putrikat az üres osztályférőhelyekkel, fogy a gyerek, aki van, azis hülye – ejnye, tanárnéni, hogy mondhat ilyet – mert a szülő is hülye (a mi csodálatos generációnk) és persze ennek a hülye szülőnek hatalma van a tanár felett, riogat, hogy mitteszel kiveszem gyermekem nyekkneked.

Kelljen-e még sok gyerek nem tudom.

Balázs. Affrancba vigyázhatnál, szembecsapott egy ág. Balázs, hallgass meg. Nem mi rontottuk el? Nem a múlt mocsarán imbolyog ez a világtákolmány? Nem mi...

Csönd ezt még nem akarom hallani! Nem! Nekem küldetésem van. Szól a zene, hallod. Én követem. És azt hiszem, gyilkolni fogok.

Ha így megy tovább megölöm magam.

Mi van? Huh. Most meg mi történt? Miért álltál meg, tesó? Végre.

Hát mert azt mondtad, hogy ha így megy tovább, öcsém, megölöm magam, öcsém. Hiszen ezt te mondtad, öcsém. Nélkül.

Vagyúgy. Akkor hát lóra. Vagy ló hátra. Há’ így megy tovább...

Ha így mész tovább...

Nem tűröm... huh... hogyegy... grammatematikai homokozonoémia-dor miatt tegezésbe bocsád naccsád

...megölöm magam.

!!!BUMM!!!CRASH!!!CSRR!!!

Nem, tesó, neked élned kell. Ki viszi el a világba a hieromnibusz? Miképp szelsz? VÁGOD?! Nonézd de gunyorbugyorfinnugor tudok lenni! Hogy gond old? Jő majd a szőke író kecskeíró köcsögíró észak sötét erdeiből, a fekete, mi sérül és lealakocsonyásodik hetkomonoli-ternyi kéménytornyomig és engem tesz tárágyávává? Engem, kit nem is mer?

Élned kell. Arriva riva bip-bip.

Ó igen a Park.

Cseréld el az ontott vért a vérszipojátszásra.

Nenene neszemélyeskedj

Hősi régmúlt emlékmű és zenepavilom. Mit ér?

A hősöket kiássák – hűlt helyüket – és megölik őket. A hős most már ne nagyon legyen hős na. Pláne szovjet na kato sss na.

Legyen inkább sok striga katonaruhába öltözött sok stricika kurva szellemei a századeleji léhűtésnek ingyenélésnek a polgár nem tartja el magát de nem ám már hogy a család intézménye az ő olvasalatában a kizsákmányolás rémes eszköze.

Legyen pruffrororó pruffroff pruffroff pruffrororó alfred prufrock meg egy kis Rákocsi induló is azért na. Csak ne lenne na. Pláne szovjet na. Kato sss na. Érzed henyélő polgár szoc polgár de herénlő alulról lehel ellenalfeleddel szaros lololo nefeleddel.

Bírják-e koszorúink vagy unják vagy gyűjtik vagy gyújtik.

A robbanás jó mélyre üldözhette őket.

Koppan a sakk ó panaszok szinkópa na csak vissza esek.

Öreg, falusi néni koszorúz. Az értelmetlenség már-már igéző. Azér még mindig inkább nélküli. Mint én. Én is feküdni fogok. A fölém tornyosuló toronyzsurlót felrobbantják a tetvek.

Pásztor fűszálak között. Miért írtam én ezt?

Azúr az én pásztorom. Űz egyre kerget.

Áll már meg!

Ördögtestvér játssz még.

Na jó ha már a Csendes hülyeségeivel jössz akkor én is megyek utánad.

HEGYZŐ CSAK nehogy elfelejtsem.

Háegyződ kavicskovicskövecs béragadi cipőmbe. Lesz nemúlass!

Úristen... tesó... ide jöttél a... ide... a parkírozóba? Ne, Bandi nem szabad neked, Úristen, ha meglátod, nem lesz jó senkinek...

...úgy értettem lesz haddelhad...

Oké, öcsém, hadd el, nem ér meg egy misétáljunk inkább odább haza.

...vagyishogy hacacáré...

Ennyire bánt ez az emlékmű dolog?

...ereszdelahajamat

Mert?

Hehe átvertelek tesó. FJHuss haza vagy küzdj oldalasom! Nézd pörgőrúgásom az ajtó bészakad. Pfuj! Egy merő verőembervelő lettem.

Ez olyan menő, én kabátban maradok, hogy úgy látszódjon, csak épp beugrottam. Nézd, bátyám, a bejárattal szemben ott a videós. Ez esemény lesz. Biztosan tudom.

Ó, szörnyű tömeg, ó alaktalan massza! Nem rémítesz meg, nem iszonyodom. Megnyargallak, s szétverem pofád!

Két vagy három puszival akarsz üdvözölni – s mit én adok: egy sír. Világi hívságok! Egymás ruháit nézegetik a latrok. Borzasztó szemét! Kukások ideje! Egyesek ismerősök után kutatva, unatkozva futnak össze velem, mások a falnak, a korlátnak támaszkodva várakoznak, s vihar közelg. Egy fiatal fiú nadrágja szivarzsebébe dugja hüvelykujját, a többit egyesével tördelem le. Mindenki erősen gesztikulázik a borzalmas nagy zaj miatt, amit csapok. Az egyik lány egy fiútársaság előtt „teszi a szépet”, pereg-forog, a haját igazgatja, nos ez én vagyok, de nem képesek beazonosítani. Észrevétlen pusztítom soraikat. Szólóban szegény, egy lány vonaglik a zenére, így hívja fel magára a fiúk figyelmét. Mindenki Katjája ő szegény. De a mill forog tovább. Senkinél sem nyerő sem alakja sem külseje sem viselkedése. Én azér nyakamba kapom, kimenekítem a fertőből, leszámolásaim véres színhelyéről. Pihenni jönnek ki néhányan a táncból. Bár tovább tartott volna a gyorsító, mi? A jó öreg kis tenkohol azzal semmi nem veheti föl a versenyt. A folyosón álldogáló, rágógmagógumizó fiúcsapat szemükre vesz és megfullad, megvakul.

 Egy fiú lakában egy nyállal fel-alá sétál. Ez én volnék. Egyre többen jönnek ki a teremből – come to me come to me – nyertes kukacként sarabolom végtagjaikat. Az előtérben megnő gyilkos forgalom. Fiatal, roma, mácsós kinézetű fiúk érkeznek. Ej, idemerészkedtek, ha még együtt lenne a banda, elpicsáznánk őket nagyon. Mit keltik froszt itt a feszültséget? Lálcólag egymással beszélgetnek, fejük – időnként egész testük – forgásából arra következtethetünk, hogy már tudják. Vannak közöttünk rasszisták is, énekelnek a cigányokról. A négereket szeretik, mert onnan van a rapzene. A zsidókat nem ismerik, miért utálnák? Igen, szkíták, miért? A magyarok az amerikaiakat szeretik, rengeteg néger van köztük, ez tetszik nekik nagyon. Ollé, Thomas. Ü-ü-ü. A fiatalokon való külső megjelenésem igencsak vegyes. A legtöbbjük kabátjának hátán, közepén márkajelzések, feliratok, ábrák. Gyomlálok. A lányokon a miniszoknyától a farmernadrágig éhes, mély sebek kelnek. Többféle fazon és szín látható, az űrből segítségemre van az Öregisten. A divatosabbja szűk, bőr utánzatú fekete nadrágban, magas talpú, úgynevezett holdjáró cipőben érkezik a mészárszékre. A rappereken nagyon bő, másokon szűkebb a nadrág. A szél így is mindenkit elsodor. Néha feltűnik egy-egy sárga nadrágos lány is. Na őket nehéz lesz elkapnom. Edzőcipőket, deszkáscipőket látni mindenhol. Eltűnt az ember.

Meghalt az ember.

Hűlt helyükön narancssárga kabát van, mások kék, oldalt csíkos, igazi raver kabátot viselnek. Egy feszes rövidnadrágba, vajszínű topba öltözött fiatal lány sétál a folyosón. Hova lett mindenki? Ó, nem – törli le Stat a vért ajakiról – hát visszajött! Újra menekíthetem! A szél sebe se gyógyul olyan gyorsan... Sildes sapkák, baseball sapkák a levágott fejeken, az egyiken Energie felirat.

Vámpír.

A lányok sminkje alig észrevehető, elmossa a vér. A többség nem sminkeli magát, egy-két kivétel akad csupán, ez volnék én, a vérszopó, ki üldözi a pillangótot. Hajviseletük változatos.

Egyesítek.

Váljatok eggyé.

Én vagyok a figyelő mindenség. Ergotoxin és kinin.

Egy szkinhed ötezerrel licitál az Energie feliratú sapkára. Láthatatlan zsidók sarokba szorítják és levetítik neki, amikor kizsdobozs volt.

Elérzékenyül.

Diszkóban télen rövidnadrágban? Ez már abszoltút kiment a divatból. Mégsem leszek halálod. Ezek a rikító színek. Testhez simuló minden. Divat az, ami feltűnő. Rejteknokol. Nem vagyok itt. Mindig valahol másutt vagyok.

A lányok sminkje a legészrevehetőbb. A többség nem is minkeli magát. Egy-két kivételtől csupán eltekinthetünk. Ez volnék én. És ő. Szegény mindenkié.

A tánctér.

Gyilokkertem.

A nagy, sötét tömeg. A kommunista láfkreft eszelős árvángárdistápja. Ez volnék én. Alig látni, csak a strolloszkópé ad magára valamit. Fénytelen színek pászkáznak az űrből. Zöld, piros, kék ütemek vibrálnak. A közönségnek dőlve félhomály fiúk-lányok mustározzák a korlátot, a táncolót.

A tánc. Nagyjából egy helyben. Állva. A kúp alagúttest és csápjainak intenzív mozgatásával történik: tipegős-topogós, dagasztó, kaszáló, daráló, répaszedő. Inkább kiabálnak, zajonganak, mintsem beletörődnének gyarló sorsukba. A hülyeség mára már elviselhetetlen, a lebegő fű lett. A DJ-pult különb megvilágításba kerül. Főellenség. Onarohadok és elvágom a tokát. Ilyen egyszerű. Tovább.

Az erőtél.

Két rapper fiú üdvözli egymás tenyerét. Engem is, engem is, engem is! Megfigyeléseim azt mutatják, a fiatalok még dugás közben sem képesek világnézetük, a kár-depi-nem! eszméjétől elrugaszkodni: ma ma ma ma ma. Nem, nem, ne mondj ilyet, hogy Rokkó meg Nájkivelem ha mersz nem vagyok én rapper sem nem lehetek nincs elég pénzem de

meg kell ismernem a másik emberben a rappert és a másik rapperben az embert

négerek nehéz négerek vagyunk

Lenyomok ilyen hülye szövegeket.

A szövegnek rímelni kell az ütemes zenére. Rengetegszor ím van benne. Ím. Lehet semmi. Ím. Lehet. Csak ne legyen mondanivalója. Ím. Lehet. Csak mondja össze-vissza. Ím. Ennek kvintesszenciabálós értelme van. Nem jellemző a politizálás, de a mindennapi életről szólnak. Van, amikor elmesélek egy történetet a szerelemről, a tombolásról (mindig nyerést ígér és csak zsebeli a zsét), a bulikról.

Te őrület ami tegnap volt itt bejött egy csávó úristen én nem tudom mi baja volt érted ilyen megszállta az ördög vagy mi ilyet még nem láttál mindenki az idősebbek közül nagyjából gőze volt hogy ki ez de egyszerűen nem tudtuk beazonosítani te én fogalmam sincs de érted bejön berúgta az ajtókat mint egy hülye veszternfilmben én mi meg futottunk utána na jó még azért benyomtam a pogit meg lenyomtam egy bombát a csávó baszottul gyors volt érted már addigra eltűnt de úgy ordított mint egy sakály az idióta barom molesztált mindenkit urazott meg lángpallosz meg ilyen faszságokat hablatyolt és a köcsögállat nekem vágta a tánctérbe vezető rohadt ajtókat hogy rohadna meg azt hittem betört az orrom a Kolos is megállt megnézte megvagyok-e mondom kapjuk el ezt a buzeránst tudtam hogy vannak idióták ezek között a mai arcok között de hogy egy ekkora barom honnan került elő te figyelj tutira kintről jött a toldiról vagy a békéről szerencsétlen lakótelepiek sajnálom őket négy fal közé vannak beszorulva és unatkoznak és szóla az Úr a félelem a te börtönöd a rettegés a gyáva düh az önüldözés az üldöztettetés az összeesküvés-elmélet a lelked a börtön és négerimádók zsidószeretők vigyázzák ajtaid NINCSENEK ajtaid korlátolt lélek

Te Csanád voltál fodrásznál bocs hogy megszakítalak

Én nem járok fodrászhoz hülye

unatkoznak és a telepen TE IDIÓTA AZ LAKÓ és nem TELEP LAKÓ VAN TELEP NINCS levő erősebb bandákhoz csapódnak A BANDÁIM MEG A POFÁDBA CSAPÓDNAK

milyen sokba kerülne már magam intézem és akkor ott utolértük meg jól megrugdostuk a barmot de az csak egyre ordibált lenyomták a zenét mindenki le volt döbbenve ez az állat meg úgy ordított mint akit nyúznak mindenféle hülyeségeket nem volt semmit értelme azt üvöltötte hiányzik valami meg hogy kihullik meg meg kell ragadni hát mi bazmeg megragadtuk úgy pofán vertem egy-két foga kihullott már tudja mi hiányzott neki egy kerék az agyából az

te hülye kopasz dromedár

a lakótelepen ma is vannak rapperek, de a rúnagrafitti és a break már nem divat közöttük MARADT A ZENE. Annyira agresszívek vagytok, meg rengeteg a szomorú, feszült köztetek. A RAPPEREK NYUGODTAK. Nyugodtan fogjad be a pofád mert

láfkreft

szétverem az arcod köcsög

EZT A ZENE TESZI. A káromkodás bizonyos mértékig megengedett, de ez sokszor már túlzás. Én szépen beszélek, te ótvaros büdös fasz, nyugodtan mutogatok közben. MARADT A ZENE régebben szórakozni is rapbulikba jártunk, mint a CLUB 1982 volt, most már nem járunk SEHOVA. A lakótelepek mai rapperei UGYANÚGY szipuznak, az utcán élnek, nagy hordókban, tüzet raknak, gettós hangulatot teremtenek, mint mi annak idején. Firkálunk és megpróbálunk valami sportot űzni, de ez úgy abbamaradt. MOST ŐK CSAK RAPPEREK.

valamit hajtogatott a hülye a rapperekről nem tudom hogy baja volt-e velük vagy örült nekik össze-vissza kapálózott nagyon nehezen tudtam megrúgni elszakadt a vadiúj kurvajó pólóm meg a tetü letépte a nyakláncomat na akkor úgy begerjedtünk hogy hiába védekezett a hülye csápolásával

OTT ott valami igazság van, volt inkább. A négerek találták ki. NEKÜNK mindig a gettó jut, a fizikai munka, a nehéz élet és ÖRÜLÜNK neki DÜHÖS jókedvvel sokszor énekelünk antiantisammysammy tatamm tatamm szövegeket, gondoljuk a punkrendszer mellett, hasonlóan mint a bankok, a társadalom sűrű dzsuvájában érezzük magunkat feri prérijáján. Minden, ami csillog-villog, ellenérzést vált ki belőlünk. Baszd meg a szaros jólétedet, ember, újrapper, rocker, sátánista, mind! Ne tartozz sehova, csak mondd mindig mi mid mondog mo mondd mindig nomo

akkor végre abbahogyta a hisztériát megijedtem tisztára beszartunk lement a vér az agyunkból és talán nem kellett volna aszittem megdöglött az a patkány vérzett mint az állat de hirtelen fölugrott mint a sólyom ami feltámad a hamujából nekem rontott gyomron rúgott és újra kezdődött a fogócska de egyszer csak egy hülye diszkóskurva átölelte és elkezdett papolni hogy brutális állatok vagyunk holott az a rohanóbolond éppenhogy őt is jól összefogdosta-rugdosta miközben ott ámokfutott a tánctérben komolytalan azt mondta hogy csak a testén keresztül a hülyepicsa aszittem őt is összeverem nem is ismerte azt az idiótát elhiszed nem is ismerte na a csaj barátja meg egy színpatikus kopasz srác az meg csak nézett hogy mennek vagyishát hogy cipeli ki a csaj az ajtón te senki nem tudott mindenki meg volt merevedve teljesen a filmekbe van ilyen amikor egy angyal meg ilyenek csinálnak valamit mondtuk a srácnak hogy a csaja begőzölt hagyja a francba az állt is vagy tíz percig meredten de végül kirohant

A rapzenével kísért képeken a legkülönfélébb történetek peregnek.

Feltűnik ebben a környezetben egy sötétbarna, apróra göndörített lány hosszú haja, mely erősen kisminkelt arcot környékez, áttetsző, fekete testhez simuló felsővel nyalakodik vállvetve. Kezében nadrágzsebe, hátrafordított fején sildes, sportos, fekete baseballsapka. Nadrágja őt. Testhez simul, fekete fehér virágok. Elegáns márkajelzés ordibál kigombolt felkabátján. Vékony nyakán tépett lánc, fülében arany. Se hall, se lát. Valakit keres.

VALAKIT KERES.

Mert valaki megtalálta őt és el is hagyta rögvest. Valaki felfedezte. Valaki megváltotta. Úgy érintette őt, ahogy soha senki még nem. Pedig. Bizony. Évekkel azelőtt. Egy igazi nagymenő, Nagyereki gengszter a Kisfaludy iskolabulijában két rege között rátapinatott lényegére. Azóta lénye töretlen karriert futott be, mint plasztikusmellű, fehérnadrágos gengszterszerető, majd mint életszerető, tragikus szingszingli, végül hazaszerető hivatásanya lettő.

De nem. Megujjazás és megujjazás között is van különbség.

Annakelőtte az orvosköpeny töltötte el... hmm... bizalommal, a sebészkéz ígérete, valamint a zongoraszó-hegedűszó. Most már tudta. Az ujjak arra levének teremtve, hogy csavarják a hígítós üveg kupakját, hogy megszorítsák a zacskó száját, hogy mélyén, mélyen, mélyen a torokba hatoljanak és hogy neki...

Hiába mondogatta magának: ne, Petra, ne, Petra, ne Petra, penetra a szavak összekuszálódtak. Add meg magad kuszaságuknak, valami elemi velem mi történik.

Bejön egy fiú például zöld tincsekkel, rövid, sötétbarna, zselézett, sárga felsőben. Nagyon bejön. Mikor egy fordítva viselős susogó szabadidejű fiú épp az ajtót figyeli nyugtalanul dobolva. Egy pillanatra lekörözi a portmolyt. Aztán bejön. A fejét ütögeti, maga felé fordítva csapkodja, ha elfordul, majd befelé tuszkolja.

Befelé tuszkolja. Bejön. Ő lesz az. Rohanok.

A fiatalok folyvást jönnek, folyvást válnak nem-fiatalokká. Cserélődik a társaság az emelet és a földszint között. Közel vagyok a megtéréshez, dobálom le a karzatról az ostobákat. Sárga felsőben 12 tizenhárom éves fiú. Vastag, fehér lány megy el mellettük térdzokniban, lófaroklobogtatva. A vággyal nyomorba döntöd az embert. Inge Spar után ikerpár érkezik, egyforma ruhájuk, hajuk változatosan egyformán feltűzve, cipőjük magas talpú, nem köpött belőle még semmi, gyermekcipő. Szindiklón és Diaklón főszereplésével a Fatal error komédiája. Néhány tetőtől talpig felöltözött lány (botlány!) között feltűnik egy sárga, rövid ujjú, a melltől felfelé hálóban folytatódó fiatal.

Az emeletről, a korláton kiterítve búcsúzom a táncoló fiatalok látványától. Összemostam a nemeket, a csoportokat, a személyeket.

Arctalan, hullámzó tömeg szórakozik.

Arctalan, hullámzó hús fejemen.

Arctalan

Én vagyok, igen, én, az én arcom, sokan azt mondják szép vagyok, úgy érzem, szépségemet a te szolgálatodba kell állítanom. A vőlegényem nem tudom mit fog szólni, arra vár, hogy igazi gyereket szülhessek neki, vagyis az országnak, tényleg, nem is kérdeztem, hogy szült-e már neki valaki nem igazi gyereket. Látod a szép arcom? igazi barbibabaarc, baribaba. Sokféle kenőccsel kenem ám ilyen szépre, így, érintsd meg nyugodtan, sehol egy hiba, egy pötty. Formás az arcom, ugye? A szempilláimat fölrakattam, így őrült hosszúak lettek, aranyos, nem? Jól mutat, ha egy kis csillámfényt rakok ide a szegletére a fejemnek, szóval érted.

Nem az, hogy bizonytalan vagyok ezt a szituációt illetően, úgy érzem, hogy széttártam szerető ölem előtted. Minden rendbe jön, együtt menni fog. Az Albert meg... nem is tudom, mit gondoljak, olyan gyorsan történt a dolog. Talán észre se veszi. Nem volt bajom a hazaszeretetével, nekem bőven elég volt az, ami a haza mellett nekem jutott. Haha! A hazával mégse izélhetett... Meg hát kellettem a családi terveihez. Neked miért kellek? Jól vagy, szerelmem?

hullámzó

A testem, igen, mindig megnéznek az utcán, az emberek megfordulnak és nem csak a férfiak, képzeld, nem. De hát, ha jól meggondoljuk, miért nézne meg egy nő egy férfit, mi van rajt, amit meg kell nézni, nem? Csini a frizurája, bozontolt, olyan rosszfiús, szűk az ingje, izmos a hasa, szőrös a lába, szögletes a cipője? Ugyanolyan színű ruhái vannak, mint a nőknek? Férfias, öreg, mint egy pornósztár? Érdekel is... Bezzeg a nők, ott van bennük minden hatalom, ugye, megmutatkozik, feltárulkozik az erő. Félek, hogy a nagymamám már hiába mondta, hogy a vallás az fontos lesz, egyre fontosabb, azt hiszem, tévedett. Ez az egész nagyon ellentmond a vallásnak. Sokkal inkább pogány.

hús

Nagyon fáj? Nagyon fáj, szerelmem? Bekötöztelek, én ápoló vagyok, tudom hogy kell, remélem jól vagy. Nagyon elbánt veled az az állat kidobó. Ezek vadállatok. Nem tudom, miért, de valaha kedveltem őket. Meg ezt az egész csapatot. Ezt a szórakozást. Ezt a zenét. Az embereket. Most furcsamód máshogy érzek.

Azt hiszem, feltenném rád mindenem.

Miért lettél nekem ilyen fontos, miért?

fejemen

Csak minden úgy kiürült, nem értek semmit.

Erős kézfogás. Szervusz, Albert. Sajnálom, ami történt veled. Bizonyára magasabb célok érdeke volt. Tönkre akarják tenni az országot. Mi ez a gyönge kézfogás, kolléga? Nőm és én ezennel búcsút intünk.

Fontos nekem.

Egy szót se! Helytelenítjük a lakótelepi bandákba verődést, ők a gettót istenítik, próbálják majmolni az amerikai stílust. A négy fal közé bezárva vergődnek ott az emberek FÉLELEM A BÖRTÖNÖD KORLÁTOLT LÉLEK magnetofon, CD-lejátszó, számítógép, televízió, könyvek, édesapa rendszeres autói

a fiatalok meg, ha van ott egy erősebb rapper banda, azokká lesznek. Uralják az utcákat, a tereket. BELVÁROS NO LÁM. A lakótelep egyébként is kommunista maradvány, szerencsétlen dolog SZEGÉNY HATALMAS SZEGÉNY ahol a víz, villany, fűtés egy kézben összpontosul, így lehet egész falunyi lakosságot kézben tartani.

Üldöz a mánia vigyázz Isten mindnyájónkat kezében tartja.

Nem félek a haláltól, mert cselekedni akarok. Ostoba.

Nem így a sátánisták, akik valójában keresztények, várják a halált.

Elment már, elment, itt vagyok, szerelmem, nem fog már bántani. Megadtam neki, amit kért. Egy rágó jól jönne.

Tudod, amikor pici voltam, mindig mondtam anyukámnak: figyeljétek meg, hogy én gazdagabb leszek, mint ti. És sokkal többet meg fogok venni a gyerekemnek. De aztán elgondolkodtam, hogy itt vagyok tizennyolc évesen és ha nem vesznek fel... Elgondolkoztam rajta, hogy ha kirepülök a családi fészekből, teszem azt, felkerülök Pestre, miből fogok megélni, hol fogok lakni? Ha esetleg olyan emberhez megyek férjhez, akinek nem igazán sok pénze van, akkor mi a fenéből fogjuk eltartani magunkat? Énnekem akkor is lesznek igényeim és azokat MEG KELL FIZETNI!!! És nem akarok egy szar panellakásban lakni

ÁTKOZOTT

hanem akkor már szép házban, normálisan be legyen bútorozva... És hogy mi a francból? Én azt nem értem a szüleimnél, hogy nagyon lent indultak és most már megteremtették ezt

MUNKA SZENT MUNKA

És én lehet, hogy nem leszek képes erre. Ezért gondolkoztam azon, hogy ha nem vesznek fel, akkor mindenképpen a nyelvet fogom nagyon nyomni.

PONTOSAN TUDOD HOGY MI KELL = KURVA

Ha nem sikerül kimennem Amerikába, akkor – nekem Ausztriában és Németországban rengeteg rokonom van – a németet. És el innen Magyarországról! Mert amilyen viszonyok vannak itt, hát rémes!

BRÁVÓ ÁRPÁD LÁNYA nocsak, azt mondtad, gondolkodtál, pedig csak visszaböfögted tudatlan szüleid ostobaságait.

De hogyha nem vesznek fel, hogyha kénytelen leszek itt maradni... Tehát én arra fektetek több hangsúlyt, hogy én egyszer huszonöt éves leszek, meg harminc.

És én nem akarok csóró lenni!!!

BOLDOGOK A SZEGÉNYEK ÉS BULDOGOK A GAZDAGOK

És hogyha már ebbe BELECSÖPPENTEM, akkor ebből elég szörnyű érzés lesz felébredni, hogy nem tudom megvenni, amit szeretnék. Ha nem lesz pénze a barátomnak? Akkor hibáztam, és ha a szívemre hallgatok, akkor hülye vagyok. Ilyenkor én nem tudom... Mindig azt mondtam, hogy csak gazdag emberhez fogok hozzámenni, de ez nagyon relatív. Mert volt egy barátom, akinek aztán annyi pénze volt, hogy csak na! De nem szerettem. Nem is bírtam ki mellette sokáig. Szóval az lenne a legjobb, hogyha úgy vennék magamnak egy házat, vagy egy autót, hogy én keresem meg a pénzt. Magyarországon szerintem nem lehet nagyon érvényesülni, csak piszkos munkával, tehát nem legális módon. Én ezzel tisztában vagyok...

Milyen lakást szeretnék?

FOGD BE A SZÁDAT TE

Imádom ezt a témát! Nekem galériás lakásom lesz, egy óriási medencével, szaunával. Óriási kerttel, mindig rendesen nyírt fűvel, nagy tuják, meg minden. A medencét, azt úgy terveztem, hogy bent lesz a ház alatt, meg lehet, hogy kívül is. Galériás házat akarok mindenképpen, kétszinteset, bástyával. Ugyanis imádom a várakat. Tehát lesz egy bástyaszoba, az a dolgozószoba lesz majd, attól függ, hogy üzletember leszek-e majd, vagy színésznő. Ha színésznő, akkor elég lesz egy kis lyuk is valami lakásnak, valami padlás. Milyen bútorokkal? Én a szívem szerint minden szobát másféle stílusban rendeznék be. Mondjuk, szeretném az egész világot bejárni, úgy, hogy minden kultúrából berendeznék egy szobát. Modern vagy régi? Attól függ! A hálószobám az biztos valami modern lesz, meg a nappalim. Az száz százalék. Ultramodern? Igen, legalábbis az az elképzelésem. Nagy ülőgarnitúra, bárpult, tükrök, MINDENHOL TÜKRÖK!!! Kocsi? Szeretnék egy családi autót. Egy terepjárót. Akkor magamnak egy Mercedest, egy háromajtós, fekete Mercedest. A férjemnek, vagy az élettársamnak – férjet azért még nem akarok! – egy ezüstszínűt.

Gyerekeket? Két gyereket, és fiút, ha már lehet válogatni. Én már a neveket is kitaláltam, ugyanis női nevekben nem találtam szép nevet a sajátomon kívül. Nekem a Gellért, a Buda tetszik

KISVÁROS KISEMBER KISAGY KISDOLOG

hát a volt barátaim nevei. Két gyerek elég, nem viszem túlzásba a dolgokat. Nekem ilyen különleges nevek tetszenek, nem ezek a tömegnevek, hogy József vagy Attila.

Tényleg, nem is lenne rossz egy bejárónő. Igen, nagyon számítok a szüleimre. De nem a gyereknevelésben. Különben is el akarok menni Kaposvárról.

Miben látom a nagy pénzt?

A SZEMEID Ó KÁRHOZAT

Mondjuk egy nő mit csinálhat? Lehet kurva, ami soha nem lennék!

HÁT PERSZE TE KURVA

Akkor mit csinálhat egy nő? Mit lehet csinálni feketemunkával, amiből meg lehet gazdagodni? Én tőzsdézni szerettem volna, csak akkor nagyon sok pénz kell, és én nem értek a tőzsdéhez. Akkor brókernek kéne lennem, vagy egy olyan bróker kéne, akit nem tízezer forinttal, hanem egymillióval fizetnék meg minimum, mert akkor biztos hogy az én kezemre játszana. Én a tőzsdén nagyon szívesen tőzsdéznék, de ahhoz nincsen százmillió forintom. Még egymillióm sincs.

Szóval ilyen kastélyszerű házat szeretnék. Nekem nagyon tetszenek ezek az újfajta házak. Nálunk otthon csakis ilyen régi bútorok vannak, még az étkezőben is. Nekem nagyon tetszenek az ilyen komoly bútorok. Én ilyen stílusúra rendezném be. Aztán ki tudja, mert lehet, hogyha növök, addigra már a teljesen modernek fognak tetszeni.

NŐSZ, NÖVEKEDSZ, IGEN, SZÖRNYŰ SHOGGOTH

Pap úr, könyörgöm, jöjjön, az öcsémmel valami szörnyű dolog történik, valami történni fog vele, pap úr, az istenért, kérem

köszönöm, persze, bocsánat, hogy felköltöttem izé fölkeltettem

Bűnös életet él, igen, jól mondja, miért magára gondoltam, nem tudom, tudja, én is bűnös életet élek, nem láttam semmit, amikor a kapucsengőt nyomtam, pap úr

tudja be voltunk szívva, bűnös élet ez, de be kellett hogy szívjunk pap úr, nem lehet ezt elviselni és ő már nem is fogja tudni elviselni, azt hiszem, soha többé, baja volt mindennel, gyűlölt mindent, nem örült semminek, a múltban élt

Gyermekem, mindenkit szeretni kell, ez az egyetlen megoldás

félek hogy nagyon nagy baj történt

nézze a zsaruk kinn vannak

Úristen rohanjunk

már nincs itt

hova ment

miért véres az öklöd  miért te

hülye szipós húzz innen a picsába

mutassa a személyigazolványát

igazold magad te szakadt csöves rohadék

ne csinájjad itt a balhét

uraim az úr az én társaságomban érkezett a helyszínre

fogd be a szád öreg

hova a picsába tűntél

hova

jó öcsém?

Vártad már biztos a végét nem lesz ennek jóvége biztos kétségbeesésében öli meg magát Balázs méghozzá végső kétségbeesésében.

Örömöm féktelen füttyöm kísért végig az úton kísért végig ezúton értesítek mindenkit hogy hülyék. Féktelen öröm. A gyaloglás. Jó erre jönni. Rá. Jó végigjárni. Az utakat itt. Itthon vagyok.

Még látható és le nem fűrészelt létrafokokon mászom.

Nem kétségbeesésben. Megtettem már ezerszer, leírtam már ezerszer.

Halál. Megoldás.

Nem lét és nem nemlét. Nem is öröklét. Ez oly furcsa. Hogy a tizenévesek például. Romlottak. Büdösök. Vásárlóereji a világrontó kárhozatnak. Mindig.

Az elmúlás miatt kezdtem bele. Az édes fájdalom miatt, ami mellett minden üres kacaj, álboldogság szörnyű förmedvény. És ugyanide jutottam. Elmúlok. Nem leszek. Jó lesz. Jó leszek. Istenem! És ti nem...

De messze van a teteje!

Minden ember fáj. Mindenki. Nem ölhetem meg őket természetesen... izé... irracionális. Ez természetfölötti. A nők. Nem ölelhetem mindet. Természetesen. Széttördelt ez a tudat. Ez a nagy tudat.

Na még egypár.

Szeretni volna jó. Egymásba fonódó kígyók. A távcső, mely önmagába néz. Tükrös liftek éjjeli magányos belseje.

Vigyél fel.

Ó, ha még, vinne még, mehetnék... ez az égig érő paszulylajtorja. Egek ajtója. Mennyek kapuja. Tovább. Nem csak ez. Tudom.

Nem lehet. Ez nem csak egy harminchárom méteres téglakémény. Ez nem. Ó, Pokol tüze! Odalenn égsz, tombolsz, dörgedezel. Hiába. A létrafokokat lefűrészelték. Az emlékművet felrobbantották. A panelokat lebontják. A múltnak kútjait bétemetik.

Ez az igazi halál.

Hiába. Nem jönnek fel ide, utánam. Ugorj a kútba, ugorj már, ember, ugorj, ugorj, ugorj Istenem, miért, mondd, miért vagy ily kegyes, miért vagy ily könyörületes Isten, miért adod meg nekik a lehetőséget, hogy elfelejtsenek tégedet, miért e démonkratizmus? Miért nem sújtasz le, miért? Veregesd hátba Thort, a balhés Thort, adja neked a Mjöllnirt, dörgedezz, zengj, csattanj istennyila, sújts engem legelébb, 33 meg ezerszer 33, a világ közepe, látsz jól, tudom.

Nagyranőttek a bokrok, nem látlak. De érezlek.

Nagyon kedves gyermekem.

Jöjj le, itt szeretet vár.

...igen öcsééém! Az is... a ku... á...

Tesó.

Átszellemült.

Egy kézfogás. Add. Meg. Magad. Gyere.

Szervusz. Üdvözöl. Menj. Ember. Te. Ember. Vidd. Isten üzenetét.

Ne.

De.

Ugye te is. Jössz?

Le?

Le.

Hogyne. Lépj csak. Te rossz ember. Kettőt. Hármat. Magammal sodorhatnálak. Nem teszem.

Fölfele mész, juj, de gyorsan.

Kiáltok. Hallani fogják? Kinyílik a szám? Oda érkezem, látom. Talán már ott is vagyok. Be fogok fúródni, ugye? Itt lesz nyughelyem.

Nem akarok innen. El.

Nem akarok vissza.

Angyalok.

Zuhanás, ölükben.

Újra élek. Valaki meghalt. Valahol. Talán Kaposváron, a Kinizsin.

De nem itt. Élek. Élek! ÉLEK!

Hatalmam az, ami új. A halál adománya. A semmi. A minden.

Az élet.

Új harcos vagyok. Új.

Türelmes.

Folytatom.