Egy fiú lakában egy nyállal fel-alá sétál. Ez én volnék. Egyre többen jönnek ki a teremből – come to me come to me – nyertes kukacként sarabolom végtagjaikat. Az előtérben megnő gyilkos forgalom. Fiatal, roma, mácsós kinézetű fiúk érkeznek. Ej, idemerészkedtek, ha még együtt lenne a banda, elpicsáznánk őket nagyon. Mit keltik froszt itt a feszültséget? Lálcólag egymással beszélgetnek, fejük – időnként egész testük – forgásából arra következtethetünk, hogy már tudják. Vannak közöttünk rasszisták is, énekelnek a cigányokról. A négereket szeretik, mert onnan van a rapzene. A zsidókat nem ismerik, miért utálnák? Igen, szkíták, miért? A magyarok az amerikaiakat szeretik, rengeteg néger van köztük, ez tetszik nekik nagyon. Ollé, Thomas. Ü-ü-ü. A fiatalokon való külső megjelenésem igencsak vegyes. A legtöbbjük kabátjának hátán, közepén márkajelzések, feliratok, ábrák. Gyomlálok. A lányokon a miniszoknyától a farmernadrágig éhes, mély sebek kelnek. Többféle fazon és szín látható, az űrből segítségemre van az Öregisten. A divatosabbja szűk, bőr utánzatú fekete nadrágban, magas talpú, úgynevezett holdjáró cipőben érkezik a mészárszékre. A rappereken nagyon bő, másokon szűkebb a nadrág. A szél így is mindenkit elsodor. Néha feltűnik egy-egy sárga nadrágos lány is. Na őket nehéz lesz elkapnom. Edzőcipőket, deszkáscipőket látni mindenhol. Eltűnt az ember.
Meghalt az ember.
Hűlt helyükön narancssárga kabát van, mások kék, oldalt csíkos, igazi raver kabátot viselnek. Egy feszes rövidnadrágba, vajszínű topba öltözött fiatal lány sétál a folyosón. Hova lett mindenki? Ó, nem – törli le Stat a vért ajakiról – hát visszajött! Újra menekíthetem! A szél sebe se gyógyul olyan gyorsan... Sildes sapkák, baseball sapkák a levágott fejeken, az egyiken Energie felirat.
Vámpír.
Utolsó kommentek